Harci Vasak

2018. október 10. 21:46 - Harrdder

Az acélrepülőgép, amely nyomokban ezüstöt tartalmazott

MiG-25-ös a gödörben

 

A pilóták, és más szakmabeliek gyakran emlegetik a repülőgépeket vasként, pedig a szerkezetükben a Fe vegyjelű elemből, vagyis annak ötvözetéből elég keveset találhatunk. Az üres tömeg legnagyobb részét leginkább az alumínium alkatrészek teszik ki, a modernebb típusoknál pedig kompozitot is felhasználnak.p1010341.JPG

Így amikor megláttam egy roncsot, amelyet teljesen beborított a rozsda, egyből gyanút fogtam, hogy nem mindennapi madarat találtam. Habár nem maradt meg a repülőgép teljesen, de még így is kivehető volt a fotókról jól ismert forma. A nagy méret, a két hajtómű elhelyezése, a szárnyak negatív beállítása, és a kifelé dőlő függőleges vezérsíkok tartói mind azt sugallták, hogy ez hajdan egy MiG-25-ös volt.

 Természetesen a rozsdára tudtam a magyarázatot. A Mikoján-Gurjevics konstruktőri irodában a légvédelmi elfogó-vadásznak, és felderítőnek megálmodott 25-ös változatokat arra tervezték, hogy egyes esetekben a hangsebesség háromszorosára is felgyorsuljanak. Erre persze ritkán került sor, sok korlátozás volt érvényben, de azért képesek voltak 2,5-3 Mach sebességgel száguldani. A levegő súrlódása miatt viszont ilyen tempónál a belépőélek, és a borítás több száz C°-ra melegszik fel, ennek elviselésére különleges, hőálló anyagokat kell alkalmazni. A szovjetek erre a célra a könnyebb, de nehezen megmunkálható és drágább titánból csak keveset használtak, helyette főleg a nehezebb acélötvözetet preferálták a MiG-25-ösöknél, ez az oka a roncsnál tapasztalható korróziónak. Kézzel is kitapinthattam, a fémlemezekről az ujjaimra tapadt a barnás, porladó anyag.

43557782_2290044121282132_1579081255071252480_n.jpg

 43515945_168209504110668_5433417784476303360_n.jpg

 A hajtóművek fúvócsövei. 

 

Ott volt előttem az a repülőgép, amelyet valaha az egyik leggyorsabb vadásznak tartottak. Bár azt nem tudhattam, hogy valóban elfogó feladatú MiG-25PDSz, vagy egy felderítő MiG-25RB feküdt-e a gödörben. Az volt csak biztos, hogy a szovjet gazdaságot egykoron igencsak megterhelő projekt során létrehozott, sokak által megcsodált gépmadár volt valaha. A Gorkij gyárban biztos nem így gondolták, hogy az akkori csúcstermékük így végzi, egy sivatagi reptér szélén lévő roncstelepen.

 43622180_1503167813160612_2679530482797903872_n.jpg

A MiG-25-ösről még egy érdekes információt megosztanék, amely egyszerre mutatja, hogy milyen technikai kihívásokkal kellett megküzdeniük a tervezőknek, és hogy milyen anyagi ráfordításba került azokat megoldani. A sorozatgyártott gépekben kábé 5 kg ezüstöt használtak fel, hogy a hajtóművek hőjétől megóvják a sárkányszerkezetet. Persze ez vékony rétegben borította be az acéllemezeket. A korai példányokban még aranybevonattal is kísérleteztek. Ha jól emlékszem, az Aurumból elég volt 2 kg is a hővédelemre, de az a 3 kg különbség már nem számított, és az olcsóbb megoldást választották. 

Én elfelejtettem megnézni, hogy maradt-e a nemesfémből valami a roncsban.

 

 

    

Címkék: MiG-25
4 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://killermetals.blog.hu/api/trackback/id/tr814294769

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

zenitó 2018.10.11. 23:45:42

Csak annyit ír,hogy reptér szélén a sivatagban.
Nyilván valamelyik baráti arab országban.

Pootj 2018.10.12. 00:13:28

A helyszín Irak. Ott találtak többet is elásva.

Darw 2018.10.12. 01:35:36

Elég régen lehetett ez.. Ezek hagyományos fényképek, digitális kamerával fotózva
Harci Vasak