Harci Vasak

2019. január 09. 19:17 - Harrdder

Mire lesznek jók a H225M helikopterek? 

Új forgószárnyasokat vesznek a Magyar Honvédségnek!

 

Vadonatúj, korszerű közepes helikopterek beszerzését jelentették be még tavaly decemberben. A 16 darab, közepes kategóriába tartozó helikopterrel közel fél évszázados korszak ér véget, a Mi-8-as és Mi-17-esek végleg kivonásra kerülnek.  

Először is tegyük helyre, melyik forgószárnyast fogják rendszeresíteni idehaza, mivel az Airbus H225M egy viszonylag új típusjel, ami némi zavart okozhat. Ez a gép lényegében nem más, mint a születésekor EC725-ösnek nevezett Caracal, amelyet a francia légierő igényei alapján hoztak létre, elsősorban harci kutató mentő feladatokra. A Puma család legújabb tagja lett, az alapváltozatból közvetlenül levezethető az evolúció. A macskaféleség a nevében is benne van, mivel az AS 352 Cougar közepes szállítóhelikopter után jött az újabb ragadozó vadcica, a karakál, más néven sivatagi hiúz. A hosszabb törzsében nagyobb lett a tehertér, és persze erősebb hajtóműveket is kapott, a hatótávolságot szintén megnövelték. Olyan extra berendezésekkel látták el, amelyek szükségesek az ellenséges területre történő behatoláshoz, és a túléléshez.

caracal.jpg

Az eredeti harci kutató mentő változatú EC725 a francia légierőben.  

Az így megszületett helikopternek létrehozták a polgári változatát is, aminek az EC225 típusjelet adták, és Super Pumaként reklámozták. Aztán a gyártó cég nevet váltott, Airbus Helicopterként folytatta a tevékenységet, és a katonai célú gépet átnevezték H225M-nek (Military/Militaire, kinek angol, kinek frankofón változatban), a civil verzió pedig az extrák nélkül H225-ös lett.

exph-1611-70_stephane_kervella_airbus_helicopters_2016_1.jpg

H225M (Airbus)

Egy rövid eszmefuttatás erejéig pedig álljunk meg a különböző változatok és nevek közötti kiigazodás végett. A Puma helikoptercsaládot előállító vállalatok esetében, és az alkalmazott típusjeleknél ez egyáltalán nem egyszerű, nagyon megvariálták a dolgokat. Hiszen az eredeti gyár még Sud Aviation ezért a gépei betűjelzése SA volt, majd Aéropatiale lett, vagyis AS, ezt követe az Eurocopter EC, jelenleg az Airbus Helicopternél tartunk. A legutolsó évek történéseit pedig tovább bonyolítja az, hogy a civil H225-ös esetében a Super Puma egy újrahasznosítás, ugyanis eredetileg a 70-es évek végén már így nevezték az alapváltozat megnövelt képességű, AS 332-es változatát.

Az EC725 az a Caracal, így elvileg a mi gépeink is azok lennének, de előfordul egyes helyeken a Super Cougar név is, és elképzelhető, hogy mire hazánkba ér, már máshogy hívják. A típusjel a biztos, vagyis H225M.

Azt is meg kell említeni, hogy az eredeti EC725-ösön az eltelt évek alatt elvégeztek pár fejlesztést is, így a nekünk gyártott forgószárnyasok azoktól némileg már eltérhetnek, a különböző felszerelések, berendezések a mi igényeink szerint kerülnek be a Magyar Honvédségnek szállított példányokba. A típusismertetőben viszont egyaránt fogok hivatkozni az EC725-ösről, és a H225M-ről szóló adatokra, információkra.

 Katonákat kell szállítani, biztonságosan célba juttatni  

 Először is vegyük alaposan górcső alá a szállítandó utasok szemszögéből, hiszen bokorugró lövészek, kutató mentők, vagy épp különleges műveletisek fognak repülni az új szerzemények teherterében. A közepes helikopterek legfontosabb feladata ugyanis a katonák harcterületre történő kijuttatása, és onnét a kiemelésük. 

c376b71e2cd6e69f1b0d0fb00c8681fe.jpg

Afganisztán felett (Armeé de l'Air)

A geometriai adatokat nézve a H225M teherterének hossza 5,95 m, szélessége 1,8 m, a belmagasság pedig 1,45 m. A hátsó üzemanyagtartály kiszerelése esetén felszabadul némi hely hátul, de oda inkább csak felszerelést lehet bepakolni. Elvileg akár 28 embert is bezsúfolhatnak a gépbe, de valljuk be, ez egy harcfeladatnál nem igazán ideális, így inkább számoljunk 20 felfegyverzett katonával, és két ablaklövésszel. Egy részről a szállított harcosok a felszerelésükkel nem tekinthetőek átlagos utasoknak. A sisakos, málhamellénybe öltözött, hátizsákkal rendelkező fegyveresek helyigénye és tömege meghaladja az átlagemberekét, ezt figyelembe kell venni. Más részről pedig az Airbus cég kiadványaiban 20 energiaelnyelő ülés szerepel, vagyis harci körülmények közt biztonságosan ennyi katonát szállíthatnak. Az viszont tény, hogy szükség esetén sok minden előfordulhat, több embert is a fedélzetre vehetnek. 

andre_bour3.jpg

(André Bour)

A gép mindkét oldalán elhúzható ajtók vannak, ezek mérete nagyobb, mint a Mi-8/17 esetében, vagyis kevesebb idő alatt lehet kiszállni, nem akad el a karabély csöve, a hátizsák, vagy egy méretesebb fegyver. 

A kétirányú ki és beszállást persze nem mindig használják ki, de mégis nagy előny lesz a jelenleg használt szovjet gyártmányú forgószárnyashoz képest. Nemcsak a kirakás/kiemelés időtartamát rövidíti le, de egy kényszerleszállás esetén sem ejti csapdába a bent lévőket, ha épp szerencsétlenül fordul az oldalára. Jó, tudom, a Mi-8-asoknak van hátul kinyitható, és levehető ajtaja, annak is megvan a maga előnye. Azonban az oldalán fekvő gépben azt belülről kinyitni nem egyszerű. Hátsó rámpa ezen a gépen nincs, mivel ez egyel kisebb kategória a Minyónál. Az oldalajtók viszont kétrészesek, vagyis ha az egyik szárny beszorul, akkor még mindig van mód a kiszállásra.

andre_bour5.jpg

(André Bour)

Az Airbus új helikopteréből van még egy lehetőség a távozásra, a padlón lévő ajtón keresztül kötélen csúszhatnak le a katonák. Ez a földetérési módszer természetesen oldalt is megoldható, a különleges műveletiek leszállás nélkül hagyhatják el így gyorsan a gépet, például egy épület tetejére ereszkedve.    

andre_bour4.jpg

(André Bour)

Nemcsak lefele, fölfelé is van út a lebegő helikopterbe, amikor csörlővel végzik a mentési feladatot, függeszkedés közben. A jobboldalon lévő rendszer teherbírása 272 kg, nemcsak egy embert bír el. Érdekes módon két külön csörlő van egymáshoz közel, de a kötelek hossza nem egyforma, 70 és 90 méteresek. 

A katonai helikoptereket úgy tervezik, hogy tudjanak sebesülteket szállítani. A tehertérben 12 hordágy beszerelésére van mód.

 Katonai követelményeknek megfelelően sérülésálló

A H225M kialakítása, és a különböző rendszerei közül sok minden szolgálja a harci területen bekövetkező sérülések túlélését, ennek egyik része a passzív védelem. Egy helikopternél persze mindig csak részleges páncélozásról beszélhetünk.

Elsősorban a hajózók üléseit, valamint a pilótafülkét páncéllemezek felszerelésével tehetik védettebbé. Szintén lehetséges kevlár bélés elhelyezése a padlón, vagy oldalt a tehertérnél, az ajtóknál. Természetesen ez sem nyújthat biztos védelmet. Az amerikai különleges műveleti típusok, de még a harci helikopterek esetében is jelentős veszteségi mutatók igazolják, hogy háborús területen repülni veszélyes.

airbus_5.jpg

(Airbus)

 A mi leendő helikoptereink törzskereteit a kabinnál megerősítették, így kényszerleszállásnál nyújt némi oltalmat a bent ülőknek. Ha az anyafölddel való találkozás nem tervezett módon történik, akkor a legfontosabb szerep a tricikli elrendezésű futóműre hárul. A kettős hidropneumatikus lengéscsillapító mérsékli a durvább földetérés hatásait. A futók behúzhatóak, de a kerekek egy része kint marad, vagyis üzemzavar esetén is letehető a gép.

A pilóták, és a lövészek ülése energiaelnyelő kialakítású, ez egy bizonyos szintig garantálja azt, hogy nagyobb sérülés nélkül megússzák a becsapódást. Fentebb már utaltam rá, hogy a tehertérben lévő ülőalkalmatosságok szintén adnak némi védelmet nagyobb sebességű landoláskor.

A H225M képes vízre leszállni felfújható úszóballonokkal, ami esetleg jól jöhet a Balaton, vagy egyéb hazai vizeinken történő kényszerleszállásnál.

Ha lőni kell, lesz mivel!

A harcterületen a megközelítés, kirakás és felszállás alatt védelmet nyújthatnak az önvédelmi fegyverek, erre az FN MAG géppuskát használják. Kérdés, hogy megvesszük-e ezt, vagy esetleg a kis számban már meglévő M240-esek kerülnek az ablakokba.

A leszállási terület lefogására már lehetősége is van, ugyanis a H225M elég komoly fegyverzettel indulhat bevetésre. A szintén rendszeresítésre kerülő H145M-eknél meglévő HForce rendszer a közepes helikoptereinkben is benne lesz, ennek köszönhetően az oldalt felszerelhető egy-egy csomópontra gyorsan előkészíthetőek a különböző fegyverek. A tűzvezető rendszernek köszönhetően lehetséges sisakcélzó használata.

ec725_4_airbus.jpg

(Airbus)

Már a korábbi EC725 esetében szerepelt az ismertetőkben, hogy 68 vagy 70-mm-es nem irányított rakétákat tartalmazó blokkok, 12,7 mm-es géppuskát, vagy 20 mm-es gépágyút tartalmazó konténerek függeszthetőek fel.

andre_bour.jpg

(André Bour)

andre_bour2.jpg

(André Bour)

Tovább növelhető a tűzerő a tehertérbe szerelt, oldalra tüzelő 20 mm-es gépágyúval. Aki ezekből magára kapja az áldást, az a vakondokok szintjére kaparná le magát legszívesebben.

cceap4xw4aqay55.jpg

(Airbus)

A H225M esetében opcióként irányított páncéltörő rakéták bevetését említi a gyár, bár ilyen konfigurációban még csak kiállításon volt látható. Elvileg a Hellfire jöhet szóba, ez szerepel az ismertetőkben, de a teljes integrációra még várni kell. A harckocsik és egyéb kemény célok elleni fegyvereknél meg kell oldani a célravezetést, amihez kellene saját célmegjelölő. Vagyis egyelőre nem számolhatunk páncéltörő képességgel jelenlegi állásnál. A jövőben valóban sor kerülhet erre, hiszen a HForce rendszer bővíthető, így akár egyes esetekben a közepes helikopterrel harckocsik ellen is lehet küzdeni. Azt viszont le kell szögezni, hogy még így sem lesz igazi harci helikopter.

Az AM 39-es Exocet hajó elleni rakéta beszerzésére nem igazán lesz szükség számunkra, még akkor sem, ha ezt is indíthatja a H225M. A balatoni vízi csatákra még a legelvetemültebb jövő kutatók sem látnak sok esélyt.

A lényeg az, hogy a többi, már kipróbált fegyverrel rá lehet venni az ellenséges katonákat, hogy önző módon saját testi épségükkel foglalkozzanak, ne pedig a közeledő forgószárnyasokkal.

Természetesen a fegyverzet a teherbírás és a hatótávolság rovására megy, ezért a körülményeknek megfelelőn állítják össze az adott konfigurációt.   

A veszélyt felismerni, és tenni ellene!

Az ellenséges területeken a légvédelem különböző rakéták bevetésével mindent el fog követni, hogy lelője a helikoptereket. Ezek kivédésére az első lépés az, hogy a személyzet idejében értesüljön a fenyegetésről, és a körülményeknek megfelelő döntést hozzanak. Kitérő manővert végezzenek, és működésbe lépjen az aktív önvédelem. Már az EC725-ösnél szériatartozék volt a Sherloc SF radarbesugárzás-jelző, az MWS-20 Damien rakétaközeledésre figyelmezető, és a RALM lézerbesugárzás-jelző.

ec725-330sb-2549-5.jpg

 (André Bour)

A szenzorokat az orron és futógondolák hátsó részén helyezték el, így a környező légtér nagy részét lefedik a figyelési zónák.

arme_d_aleir.jpg

(Armeé de l'Air)

Az ellentevékenységet az ELIPS-NG infra és dipólszóró berendezés végzi, automatikus üzemmódban. Vagyis az emberi reakcióidő nem lassítja a folyamatot, a töltetek azonnal kivetésre kerülnek.

A gép manőverező-képessége is besegíthet a támadás elhárításában, egy gyors kitérés életet menthet. Habár a helikopter a tömege miatt a közepes kategóriába tartozik, mégis a kisebb típusokhoz hasonlóan képes fordulózni. Gyorsan leszállhat, nagy sebességről kifékezhet, eközben 45°-ig húzhatják az orrát. Több bemutatón is demonstrálták ezt a képességet.

Bejutni észrevétlenül a tervezett helyre

A túlélés egyik záloga lehet az, ha észrevétlenek maradnak, helikopterrel erre természetesen a földközeli repülés a megoldás. A vizuális észlelést elkerülhetik, ha nem a napvilágnál, hanem sötétben érkeznek meg a célterületre. A franciák Afganisztánban kipróbálták ezt, éjszaka is biztonságosan repültek 15 méteres magasságon, 200-240 km/h sebességgel.

bg15327h_anre_bour.jpg

(André Bour)

Ilyen körülmények közt korszerű berendezések együttes alkalmazása segíti a személyzetet, a kabin műszerezettsége megfelel a 21. század követelményeknek. Az avionikai berendezésekhez tartozik az Advanced Helicopter Cockpit and Avionics System (AHCAS), ami integrálja a repülési, navigációs és harcászati adatokat. Az pedig már természetese, hogy fülke éjjellátó kompatibilis.

A H225M helymeghatározását több berendezés teszi lehetővé, mégpedig akkor is, ha épp az éjszakában, ködben, vagy épp a felhőben alig látni valamit. A VOR/DME/TACAN földi adóin kívül a műholdakat is felhasználja, és a saját inerciális navigációs berendezéssel még akkor is tudnak tájékozódni a pilóták, amikor a többi valamilyen ok miatt nem használható.

A navigációs berendezésekkel együtt dolgozik a négycsatornás APM-2000 típusú robotpilóta, mely az előre programozott manővereket adott időben végrehajtja. Az útvonalrepülés így automata üzemmódban kerül végrehajtásra. Rossz látási körülmények közt jól jöhet, hogy a leszálláshoz történő bejövetelnél, vagy a függeszkedésnél is rá lehet bízni a gépet. Az utóbbinál alig fél méteres ilyenkor a legnagyobb eltérés. A csörlővel való mentésnél, vagy gyorsköteles kirakásnál igen hasznos lehetőség.

A gép helyét a digitális térképen követhetik, megjelenik a magassági információ is, amelyet figyelve elkerülhetik a földdel való ütközést. A rendszer egyébként rögzíti a memóriájában a megtett útvonalat, így az alapján a robotpilóta képes visszavezetni a gépet arra, amely már egyszer biztonságosnak bizonyult. Ez a hegyek közti völgyekben jöhet jól.   

A radar is megérdemel pár sort, amely már az EC725-ösnél szériatartozék volt. A brazilok a saját H225M kutató mentő helikopteriek orrába az RDR-1600-as meteorológiai kutató radarját rendelték meg. A személyzetnek életbevágóan fontos lehet az, hogy tudják, milyen és mennyi csapadékra számítsanak repülés közben maguk előtt, és amennyiben az veszélyes számukra, akkor módosíthatják az útvonalat.

Térképező üzemmódja szintén van a berendezésnek, így a nagyobb tereptárgyakat időben észlelhetik, elkerülhetik a domborzatot, vagy feljebb emelkedhetnek. Víz felett repülve észlelhetik a partvonalakat, és megtalálhatnak csónakokat, hajókat, vagy akár embereket. 

Szintén lényeges, hogy a rossz látási viszonyok között a megközelítésnél hagyatkozhatnak a radar információira. Így 60 méteres függőleges és 600 méteres vízszintes távolságig lehetséges a biztonságos bejövetel a segítségével.

A H225M-hez megvan a lehetőség, hogy az orr alá infravörös kamerát szereljenek. A forgatható gömbbe építve ez nemcsak a biztonságos repülést teszi lehetővé, de egyben felderítő, hírszerző vagy épp előretolt légi irányító bevetések is végrehajthatóak vele.

A helikopter kommunikációja során a hagyományos UHF és VHF, valamint nagyfrekvenciás rádiókkal titkosítva végezhetik az adást, frekvencia-ugratással, így kerülve el a lehallgatást.

A kutató-mentő feladatoknál jól jöhet a rádióiránymérő rávezető rendszer, amely több frekvencia tartományban működik. A segélykérő rádió pozícióját meghatározzák, majd azt folyamatosan figyeli. Digitális térképen megjeleníti a számított koordinátáit, és annak megfelelően dolgozzák ki az útvonalat a mentéshez. Az infravörös kamera automatikus módon a megadott területet figyeli.

Erőemelésben, gyorsaságban is jól teljesít

A H225M sárkányát megvizsgálva látszik, hogy egy modern gépről van szó. A sárkányának nagy része hagyományosnak mondható, de a könnyűfémeken kívül kompozit anyagokat is tartalmaz, és nemcsak nyomokban. A törzs hátsó része, az orrburkolat egyes elemei, a futómű gondola, és a hajtóműburkolat készült kompozitból. Ez egyébként segít a radarvisszaverő felület csökkentésében is.

Az üres tömeg 5330 kg, a legnagyobb felszállótömeg pedig 11000 kg. A maximális terhelést ritkán használják ki, hiszen 20 katona a felszerelésével meg sem közelíti azt. Külső függesztményként viszont már el lehet menni a határokig, ugyanis 4,7 tonna terhelhetőséget adnak meg. Így például szállíthat járműveket, ezzel ellensúlyozva, hogy a tehertérbe azok nem férnek be. Árvízi védekezésnél pedig a Mi-8-ashoz hasonlóan majd homokzsákokat vihet a gátak megerősítésére. A Bambi Bucket szerkezettel képes lesz tűzoltásra a levegőből.

Amennyiben a haderőfejlesztés során veszünk M777 tarackokat, vagy más könnyű lövegeket, (mondjuk 105 mm-eseket), akkor azokat is a kívánt helyre viheti függesztményként, növelve ezzel egy hadművelet sikerének esélyét.

És akkor számolgassunk is egy kicsit, ha már nagyobb légiszállítású művelet került szóba. 7-8 helikopter egy fordulóval egy egész századot, míg egy zászlóalj erejű deszantot kb. 400 katonával négy hullámban képes kirakni ugyanennyi gép. Ha több gépet osztanak be, akkor a fordulók száma értelemszerűen csökken.   

airbus.jpg

(Airbus)

A forgószárnyasunk mozgatására két darab Safran Makila 2A hajtóművet építettek be, ezekkel a Caracal 14%-al lett erősebb az előző nagymacskához képest. Normál üzemmódban 1800 Le teljesítményt adnak le, felszállásnál ez az érték 5 percig 2100 Le. Ugyanakkor vészhelyzetben 30 másodpercig 2300 Le is kicsiholható belőlük.

 A beömlőnyílások kialakításával elkerülhető, hogy idegen tárgyak megrongálják a forgórészeket. A repülésbiztonságot, a túlélést az segíti, hogy mindegyik hajtómű saját segédberendezéssel rendelkezik. Szintén hasznos tulajdonság egy katonai helikopternél, hogy félóránál is tovább képesek tovább működni a forgórészek az olajnyomás nullára esése után, így a gép hazatérhet, vagy legalább a veszélyes zónát elhagyhatja.

A hőkép csökkentése érdekében a kiömlőkre árnyékolót lehet felszerelni, ez megnehezíti az infrafejes rakétákkal a befogást.  

A H225M egyik újdonsága az elődeihez képest hogy négy helyett ötlapátos lett a főrotor, ezek kompozitból készülnek. A vibráció és zajszint jóval alacsonyabb, ami a személyzet munkakörülményeit javítja, és az utasoknak is kedvezőbb. A Mi-8-ashoz képest biztos felüdülés lesz, érezni fogják a különbséget.

A kettős teljes körű digitális szabályozással rendelkező gázturbinák kevesebb üzemanyagot igényelnek azonos teljesítmény mellett, vagyis a fajlagos fogyasztás csökkent a Makila 1-eshez képest. A régi Cougar és Puma helikopterek egy óra alatt 660 liter kerozint égettek el átlagosan, ez a H225M esetében 650 liter a nagyobb teljesítmény ellenére.  

Lehet, kissé unalmas, de azért most menjünk át néhány számszerű adaton is.

A legnagyobb sebesség 324 km/h, ez a felső korlátozás, míg az utazósebesség 262 km/h, a csúcsmagasság 6090 m, az emelkedőképesség tengerszinten 5,4 m/s.

A helikopter legnagyobb hatótávolságát a cég 1300 kilométerben adja meg, de ez csak üresen, katonák, és terhelés nélkül, valamint a kiegészítő póttartályokkal lehetséges. A harci hatótávolság esetén jóval kisebb szám a reális, de a 360 km-re történő elrepülés, majd onnét visszatérés katonákkal a fedélzeten még mindig egész jó érték.

 A padló alatt lévő fő üzemanyagtartálya 2539 literes, és a törzs hátsó részében is elhelyezhető egy 990 literes tartály. Mindezeken két oldalt is felszerelhető egy-egy póttartály, melyekkel összesen 3750 literre nő a maximális kapacitás, ami már 5 órányi repülésre elegendő. A hátsó tartályt egyébként kiszerelhetik, valamint a piropatronokkal a levegőben kidobható.

Légi utántöltéssel a hatótávolság tovább növelhető, ugyanis a gép alkalmas erre, kérdés, hogy veszünk-e néhány utántöltő csonkot. Ki tudja mikor lesz ennek haszna. Habár nekünk erre alkalmas tankergépünk (jelenleg) nincs, de ki tudja, mit hoz a jövő, és ugye a szövetségesek besegíthetnek, ha épp úgy adódik.

usaf_1.jpg

 Utántöltés amerikai Herculesből (USAF)

Az utántöltő cső benti helyzetben 4 méter, de tankolás közben teleszkópos kialakításnak köszönhetően 7 méter hosszúságúra nyúlik, hogy jobban kilógjon a rotor alól. 3 tonna üzemanyag 10 perc alatt vehető át a repülőgépről, de persze csak hajlékony-csöves típusokról. A tankolócsőnek nem szükséges mindig a gépen lenni, az gyorsan le, illetve felszerelhető.

Mi lesz mindebből?

Sokszor leírták már mások is, de nem árt elismételni, hogy egy modern helikopter csak platform, alapgép, amelynél az „extrák”, vagyis a nem alapfelszereltséghez tartozó különböző fedélzeti berendezések igény szerint állíthatóak össze. Egyelőre még nem tudjuk, hogy a magyar közepes helikopterekbe mi kerül bele az eddig bemutatott rendszerek közül. Reméljük, hogy minél több! Ugyanakkor elképzelhető, hogy nem lesz egyforma az összes gép, hiszen lehet olyan, amelyhez rendelnek utántöltő-csövet, a többséghez nem, és ez igaz lehet a fegyverzetre is, és persze az önvédelmi rendszerekre, vagy épp az elektrooptikai eszközökre. Hiszen dedikálhatnak néhány gépet kizárólag csak típusátképzésre, és hazai békebeli szállító feladatokra, és lennének olyanok, amelyek mindenben megfelelnek a harci követelményeknek. Ez teljesen logikus, az így megtakarított pénz másra fordítható.

1735103_main_victor_barreira.jpg

Brazil kutató mentő H225M (Victor Barreria)

A beépítendő berendezéseknél azt is meg kell említeni, hogy csomagban azokat több cégtől is rendelhetik, így eltérhetnek a mások által használt gépektől. Érdemes például megnézni a brazil gépek önvédelmi berendezéseit, azok eltérnek a franciákétól. A dél-amerikai ország a SAAB cég RWS-300-as radar-besugárzásjelzőjét, az RWS-310 lézer-besugárzóját, a MAW-300-as rakétaközeledésre figyelmezető rendszereket választotta, és a svédektől vették a nálunk már használt BOP-L zavaró-töltetszóró eszközt is. A kimentendő személyek felkutatásra szolgáló berendezést pedig a Cubic cégtől választották melynek típusa AN/ARS-6 (V12). Ez képes együtt dolgozni a NATO-ban használt vészjeladó rádiókkal. Nemcsak hang alapú kommunikáció lehetséges, de a keresett személy rádiójának GPS jelei alapján képes nagyon pontos helymeghatározásra.

 bg15325h_andre.jpg

 Két különböző FLIR toronnyal kiállítva (André Bour)

Az infravörös kamera is több szállítótól rendelhető. A francia Safran cég Euroflir 350-es eszközét használják a saját EC725-öseikhez.  A brazil haditengerészet kutató mentő H255M helikopterihez viszont a FLIR Systems Star Safire III típust vásárolták meg.  Az MX-15-ös berendezés szintén már integrálva lett, és egy üzembentartó országban ezt használják. Mindhárom esetben opcionálisan lehet megrendelni, hogy pontosan milyen elektrooptikai berendezéseket építsenek be. A hőkamerán kívül nappali kamera, lézer-távolságmérő és célmegjelölő is kerülhet bele. Az utóbbi azért lehet érdekes, mert az szükséges az irányított páncéltörő rakéták célravezetéséhez. 

Ezek után nagy érdeklődéssel várjuk a további információkat is, bár lehet, majd csak az érkezéskor tudjuk meg, milyen konfigurációban repülnek majd idehaza. A több száz oldalas szerződés oldalain vannak leírva azok a nyalánkságok, amelyek pontos választ adnának mindenre, mert ugye az ördög a részletekben lakozik.

 Egy kis összegzés

A technikai paramétereket, harcászat-technikai adatokat nézve is már belátható, hogy egy igazán korszerű forgószárnyas kerül majd hadrendbe. A hajtóművek és a sárkány terén nagy előrelépés lesz a jelenleg használt, a 60-as évek színvonalát képviselő Mi-8/Mi-17-es gépekhez képest. A fedélzeti berendezések, a navigáció, a radar, az infravörös kamera a segítségével éjszaka is végrehajthatóvá válnak a harcfeladatok. A fegyverzettel pedig képes lesz saját magát megvédeni, és a földön harcoló katonákat támogatni.

bg15340h_anre_bour.jpg

20 mm-es gépágyú konténere (André Bour) 

Persze egy légiroham művelet biztosítása nemcsak a szállító eszközre hárul, ott vannak a különleges műveleti felderítők, akik már korábban megérkeznek, és megfigyelik a területet, drónnal is szemügyre veszik felülről a környéket, és persze a támogató repülőeszközök, így a harci helikopterek, vagy vadászgépek. Az együttes jelenlétük, az általuk begyűjtött információk értékelése és a közös tűztámogatás növelik a siker esélyét. Ennek a képességnek egy szeletét láthattuk Szolnokon tavaly december 13-án. Egy nagy rendszer részei lesznek a helikopterek, egy olyané, amelyben egyre több komponens dolgozik együtt.

Felmerülhet a kérdés, hogy ez a gép volt-e a legjobb választás. A 16 közepes helikopter vásárlása ugyanis hosszú évtizedekre meghatározza majd a Magyar Honvédség képességeit.

Mindenkép szükség volt új helikopterekre, az egész ország érdekeit szolgálja ez a beszerzés. A H225M esetében egyáltalán nem kell fegyverkezési mániától, az ország militarizálódásától félni, ugyanis itt csak pótlásról van szó. Korábban ennél jóval nagyobb Mi-8/Mi-17 flottánk volt, csak azokat fokozatosan le kellett állítani, mivel elfogyott az üzemidejük. Az Airbus helikopterekkel csak helyreállítjuk azt a képességet, amelyre egy ekkora ország védelméhez, és katasztrófa-helyzetek elhárításához szükség lehet. Mert előfordulhat olyan esemény, amikor már csak a légi úton történő szállítás marad az egyetlen opció.

Szóval egy olyan közepes szállító helikoptert kapunk, amelyet nevezhetünk többcélúnak is. Alkalmas lesz a csapatszállításra, különleges műveleti feladatokra, harci kutató mentésre, sebesültek evakuálására, és a fegyverzetével pusztíthatja az ellenséges erőket. Egyébként ez sem lesz újdonság, hiszen a Mi-17-eseink is képesek erre, azokhoz is vannak nem irányított rakéták.

Az új helikopterek egyébként békésebb célra is használhatóak lesznek, az itthoni elődeihez hasonlóan. Emelhetnek templom tetejére keresztet, vagy jó pénzért elvállalhatják telekommunikációs cégek számára a berendezéseik épületekre, tornyokra helyezését.  

A típus kiválasztásában politikai, pénzügyi és szakmai szempontok egyaránt szerepet játszottak. Az Airbus konzorciummal a szállító-repülőgépek, és a H145M-ek beszerzése, után komoly partneri helyzetbe került az országunk, majd következett az újabb szerződés. Így logisztikai, pénzügyi előnyöket lehetett kialkudni. Ellentételezést is kapunk, hiszen alkatrészeket előállító üzemet létesít a repülőipari cég, ez még szorosabbá fűzi az együttműködést. Bekapcsolódunk a termelésbe, és jobban megismerhetjük a gyártási technológiát is. Ez pedig a karbantartásban, javításban is visszaköszön majd.

Biztosan szóba került más típus is, például az UH-60/S-70, amely nagyjából hasonló berendezésekkel, felszereltséggel elérhető a piacon. Kiforrott, bevált katonai helikopter, de a miénkkel kapcsolatban van egy hátránya, ami a politikai, pénzügyi szempontokon túl kedvezőtlen helyzetbe hozta, ez pedig a szállító kapacitás. A Blackhawkban csak 8-12 katona fér el a személyzeten kívül, és a teherbírása is kisebb.

Itt most abszolút személyes vélemény következik. Nekem nagyon kedves az UH-60-as, ez tűnt számomra igazán katonai helikopternek. Ha egyszerű Cougart választottak volna helyette, akkor nem örültem volna. A H225M viszont már tényleg egy olyan gép, ami azt jelzi, hogy a típusválasztást előkészítő szakemberek jó munkát végeztek, amikor a javaslataikat letették a döntést meghozók asztalára.  

Persze a helikopter csak egy élettelen szerkezet a pilóták és üzemeltető emberek nélkül. Szükség lesz a megfelelő számú hajózószemélyzetre és a műszakiakra egyaránt, akinek a kiképzéséről, az utánpótlásáról már most gondoskodni kell.  Ezeket a katonákat meg kell becsülni emberileg és anyagilag, mert a hadseregben is tudomásul kell venni, hogy manapság már a munkaadók versenyeznek a képezett munkavállalókért.  

 

Címkék: EC725 Caracal H225M
52 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://killermetals.blog.hu/api/trackback/id/tr9714551966

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Kegy 2019.01.10. 13:57:34

és - szerintem - az egyik legfontosabb: sem nem orosz, sem nem amerikai. Európai.

Maga Lenin 2019.01.10. 14:41:49

Köszönet a posztért!

Ellenzéki Tüntető 2019.01.10. 14:42:30

"Emelhetnek templom tetejére keresztet"

:D Hát erre nem gondoltam :D

Ellenzéki Tüntető 2019.01.10. 14:47:37

Egyébként ez most biztos hülye kérdés lesz, mert nagyon nem vagyok képben, de ha mondjuk egy lebegő helikopterre felülről rárepül egy 'drón' (egy ilyen olcsó, ötven- vagy százezer forintos quadkopter) ami lelógat magáról egy acélhuzalt, akkor az bele tud annyira csavarodni a helikopterbe hogy az kénytelen leszállni/lezuhan? Vagy simán eltépi az acélhuzalt, és meg sem érzi?

Dr.Démonmac1 2019.01.10. 14:57:41

"bokorugró lövészek, kutató mentők, vagy épp különleges műveletisek fognak repülni az új szerzemények teherterében "

Ezt nem nagyon hiszem, a valóságban minden marad a régiben.
2-3 a Teknél, a többi meg arra lesz jó, amire a szállítógépet használják, amit szintén a Honvédségnek vettek. Fuvarozza majd a Kormánytagokat :)

Galebeb 2019.01.10. 14:59:28

A gép jó választás de nem olvastam végig, hosszú. Van megjegyzésem:
1./ A MI-17-t lehetett és lehet hátsó rámpán is üríteni, így annak gyorsabb megvalósítása nem valós állítás.
2./ Nem ideális a vegyes verzió. (A Mi-17-nél sem) A fegyverzet hasznos súlyt és manőverezőképességet vesz el a géptől.
3./ Új gondolkodást kíván a harcászati tervezőktől. Míg a MI-17-el el lehet juttatni harci technikát belül, addig ezzel csak külső függesztményként. Ergo kéne oly technika, mely ezen képességet létrehozza. Mondjuk ezt lehet együttműködés keretében is pótolni.

opati666 2019.01.10. 15:08:23

Lassan, de biztosan alakulgat a magyar légi haderő... Már csak egy repülőnap hiányzik. De nagyon...

Kelly és a szexi dög 2019.01.10. 15:29:15

Na, végre, köszi az írást - ezt már megtehette volna a HM is korábban...

Remélem Tigereket is veszünk majd!

Kullancs1983 2019.01.10. 15:34:37

@Galebeb: Milyen harci technikát juttattak ki a Mi-17-ben? UAZ-nál komolyabbat még sehol sem láttam.

Én az M-777 szállítását érzem nagyon optimistának, annál könnyebb nincs jelenleg és az is ott van a maximális terhelés környékén.

Galebeb 2019.01.10. 15:41:29

@Kullancs1983: Lehet, hogy csak UAZ-t láttad, de Én láttam a 105-ös könnyű tüzérségi löveget is összecsomagolva. Deszant dobásra.

Wildhunt 2019.01.10. 15:59:37

@Ellenzéki Tüntető: mivel a lapátok kegyetlen gyorsan forognak, ez gyakorlatilag lehetetlen. Még a puskagolyót is ledobja, nemhogy a drótot.

Maga Lenin 2019.01.10. 16:53:58

@Kelly és a szexi dög: csak azt ne, az egy nettó csődtömeg, cserébe eszméletlen drága.

Harrdder 2019.01.10. 17:02:20

@Galebeb: @Kullancs1983: Köszi, ha hosszú lett volna elolvasni. Vajon meddig tarthatott megírni? :-)
Viszont jók a kérdések! Ezekről érdemes, és kell is beszélni.
A fegyverzetről írtam, hogy attól még nem lesz harci helikopter. A lényeg, hogy alkalmasak lesznek tűztámogatásra. Azt, hogy ezt pontosan miként végzik, hogyan alkalmazható a deszant kirakása és a tűztámogatás a szállító, vagy csak felfegyverzett helikopterrel, azt majd kidolgozzák a katonáink. Ha a megfelelő eszközök és repóra rendelkezésre áll, akkor lehet kísérletezni a 0 ponton. Írtam a posztban, hogy a fegyverzet a teherbírás, hatótávolság rovására mehet, a manőverezőképességet nem említettem, ez igaz.

A rámpa és a kinyitható hátsó ajtó valóban nagy előny, ha van. Ezen most lehet vitatkozni, vagy inkább érveket sorolni. Valóban van rá igény, hogy járműveket szállítsunk?
Hányszor volt ez valós igény? Még a nagyobb helikopterek is ritkán visznek járműveket a raktérben. Erre igazán az CH-47-es, CH-53-as alkalmas, esetleg az AW101 és az NH90. De ezek más kategóriák.
Azt nem tudom, hogy a jelenlegi Mi-8/Mi-17 ajtaja mennyi idő alatt nyitható ki leszállás után. Ha meg leveszik, annak van előnye, de hátránya is.
Az UAZ-469-esen is ha jó jól tudom, sok mindent le kellett szedni, hogy éppen beférjen a Mi-8-asba. Jelenleg csak a Polaris MRZR fér be. Arra rákérdeztem még tavasszal, tervezték a légi szállítás próbáját.
A H225M teherterébe szétszerelt aknavetőket, páncéltörő rakétákat vígan elszállíthatnak. Az M777 esetében lehet, tényleg a határértéken, vagy azon túl lenne a Caracal. Az viszont biztos, hogy a beszerzés kompromisszum volt.

@Ellenzéki Tüntető: Még a rendszerváltás előtt, tehát a szocializmusban Mi-8-assal emeltek fel templomtoronyra keresztet, erre utaltam. Akkor is, és most is a katonák bármit megtesznek a hazánk állampolgáraiért, amit lehet. Tavaly például Mi-8-as mentett a jeges Tiszán elszabadult kompról egy embert.

Harrdder 2019.01.10. 17:07:24

@Maga Lenin: Köszönöm, bár ez csak egyrészes poszt. Bezzeg a Ka-50-es részletesebb ismertetőt kapott! :-)

Maga Lenin 2019.01.10. 17:09:36

@Harrdder: jön egy egyetlen részes hamarosan ;-)

Galebeb 2019.01.10. 17:19:45

@Harrdder: Bocs, nem bántásnak szántam, hogy nem olvastam végig. Ez, egy igényes munka, nekem nincs rá időm. A fegyveres és harci helikopterek kérdése mindig okot add a vitára, Én azokhoz tartozom, akik szerint nem felfegyverzett szálítógépek, hanem erős légi, földi támogatás kell a szállítógépekhez. Úgy vagyok vele, hogy ami sokoldalú, az valójában semmire sem jó a maga tökéletességében. Továbbra is az a véleményem, hogy feleslegesen áldozunk fel hasznos terhet és manőverező képességet. Kell egy normális harci helikopter, tüzérségi támogatás.(Ennek megfelelő kötelékek.)
A Mi-171 és változatai már 3 deszant ajtóval rendelkeznek és ezért nagyon gyorsan lehet üríteni. A Mi-8 rakterében, valóban magassági korlát van az eszközszállításra, de egy deszantos egység eszközei símán beférnek. Láttam a 105-ös könnyű löveget is málházva. (Amúgy Én azt vettem volna) Most már az indiaiak gyártják. A lövegeket meg lehetne itthon gyártatni.
Sok mindet vettek és ami harci eszköz azok jók is, de hiányzik egy valódi légi vezetési eszköz. Nem Falconra gondoltam. Ezt vagy megteremtjük magunknak, vagy összefogunk valakikkel, vagy bérbe vesszük. De e nélkül egyik bevásárlás sem ér sokat. E helikopterek alkalmazása a felderítő egységeknél csak akkor hatásos ha ezen egységek felszereléshez olyan kommunikációs eszközök is bele tartoznak, melyek lehetőséget adnak a végek elérésére is. Ennek ára nem alacsony, de lennie kéne egy olyan gyors reagálású csapatnak, akik használni is tudnák a megvásárolt berendezéseket, eszközöket.
Nagyon hosszú lenne a sor, de bizonyára hozzáértők végzik a dolgukat a rendelkezésre álló anyagi lehetőségek mentén. Csak jól esik néha gondolatokat cserélni.

Töksi 2019.01.10. 18:04:18

Ejtőernyős ugratásra alkalmas vajon?

Kelly és a szexi dög 2019.01.10. 18:05:38

@Maga Lenin: igazad lehet, meg az is eszembe jutott, hogy 1-2 éve minden újságban bazi nagy hirdetéseket adott fel az Augusta - csak nem Mangusták jönnek?

steery 2019.01.10. 18:12:37

Vajon mennyire lesznek ezek a gépek alkalmasak a drónok elleni harcra? A jövő ugyanis arrafelé mutat, hogy egyre több lesz belőlük. Civil drónok, amiket terroristák, ostoba magánzók felhasználhatnak a légtér zavarására, a repülőgépeknek ütközésre, bomba, csempészáru szállításra, stb. Katonai drónok, amik kémkednek, repülőket és helikoptereket támadnak meg. Érdemes volna a hadgyakorlatokon kipróbálni, mennyi esélye van egy nagy helikopternek egy kis, öngyilkos drón támadása ellen, közelítési irányoktól függően.

enpera · http://c64blog.wordpress.com 2019.01.10. 19:12:33

@Dr.Démonmac1: igazad van, jobb volt a szemkilövető idejében, mert a katonaság egyáltalán nem fejlődött. Viszont a rendőrség kapott új vízagyúkat, azokkal remekül el lehetne ijeszteni az ellenséget.

Kullancs1983 2019.01.10. 20:17:30

@Galebeb: Nincs ilyenünk, és tervben sincs a beszerzése. Akkor minek? De ha esetleg lesz, és mindenképp légi úton kell szállítani, akkor miért nem jó a törzs alá függesztve, miért kell azt okvetlenül dobni?

@Kelly és a szexi dög: Szerintem akkor még ők is ezekre a megrendelésekre hajtottak, egy időben azt rebesgették ők az esélyesek. Csak aztán másként alakultak a dolgok.

@steery: Ha ez tényleges veszély lesz, akkor szerelnek a helikopterekre zavarókat, és kész.

Harrdder 2019.01.10. 21:38:25

@Galebeb:
Hello! Köszönöm szépen! Én is csak elvicceltem a dolgot. Örülök minden szakmai kérdésnek, vitának. Amit most írtál, azzal lényegében egyetértek.
Az biztos, hogy minden döntést lehet vitatni, arról meg különösen sokat lehetne beszélni, hogy milyen típusú szállító helikopter az ideális számunkra. Sok különböző feladat van, ezekre kellett megtalálni azt, amelyikből a legtöbbet ki lehet hozni.
A Mi-8/Mi-17-es helikopterekhez engem is nagyon sok kedves emlék fűz. Igaz csak utasként, de 5-től 4500 méteres magasságig sokat töltöttem el a fedélzetükön, legalább százszor szálltam be a tehertérbe az ajtón keresztül. Pár hete megremegett a gyomrom, amikor újra beszálltam a földön egy Minyóba. Eszembe jutott, hogy vibrál repülés közben, a padlólemez mintázatát látva is feltolultak az emlékek. Éreztem a hatalmas erőt , szagoltam az égett kerozin illatot. Szerettem, bármikor szívesen repülnék vele újra!
Na hagyjuk a múltat!
A Mi-17, Mi-171 változatok szóba sem jöhettek. Az Oroszok elleni gazdasági szankciók miatt kiestek a lehetséges váltótípusok közül.
A 105-ös löveg deszantolás az viszont új. Ejtőernyővel dobták ki? Hátul?

we dont want arabs here..So what 2019.01.10. 23:30:48

Az ország militarizálódását megemlíteni ostobaságnak tűnik.
Ha a helikopter beszerzés mondjuk nem nyomorult 16 db lenne hanem 150 még akkor is viccesnek hatna.. Egy 9.5 milliós országban 16 db helikopter még légi-mentésre is pofátlanul kevés..arról nem beszélve hogy egy influenza járvány a hajózó személyzet teljes létszámát ki tudja iktatni.. Pilóta képzés picsafüst, pilóták száma picsafüst, rá kellene erre menni mert komoly gond hogy nincs legalább 300 repképes ember az országban..Militarizálódás..ehhh

Los Angeles-ben a városi rendőrkapitányság épületének tetején, a látogatásom alatt 22 db helikoptert számoltam, egy állomáson..

Majd aggódni kezdek a militarizálódás miatt ha ballisztikus rakétákat kezdenénk el fejleszteni..vagy 1500 Leopárd 2A7+ vásárolunk, bár nem lenne rossz ötlet rendelkezni olyan eszközökkel melyek nagyon komoly kárt tudnak okozni közel s távol egyaránt..

István Torma 2019.01.11. 07:21:32

Fél- vagy egy éve jelent meg először cikk a 16 Airbus helikopterről. Az ott lévő fényképek NEM ezt a helikoptert mutatták, hanem egy csupa ablak, inkább városnéző helikoptert

Fellegjáró Marci 2019.01.11. 08:12:02

Na végre nem kell menni egyik szopósmalacnak sem külföldre helikoptervadászolni, lehet végre itthon is! Azon kívül értelme nulla kb! Max még ha megtámadnak a móngóóólok, azokat lehet majd hajtani, mert a lovak félnek a propellerektől! Vagy Viki játszhat vele Command & Conquert és szétlőheti az egész Bakonyt a faszba, ha már szélerőműveket nem lehet oda telepíteni tájvédelmi szempontból! Az új harckocsikkal pont el lehet bontani az amúgy is omladozó kórházakat és az utakon is remekül lehet vele haladni, mivel lasan csak tankkal lehet rajtuk közlekedni! Szerintem vegyünk még hadihajókat a Balatonra és ha megsüllyednek akkor végre le lehet azt is betonozni a faszba, mivel úgy is már egy betonteknő lesz lassan. Vásároljunk még-még-még teljesen felesleges harcászati eszközöket, úgy is annyira fenyegetve vagyunk minden oldalról. Mondjuk a 150 kilós malac katonáinknak kell is a páncél, arra élveznek csak el máhogy már nem tudnak!

Harrdder 2019.01.11. 08:32:33

@Fellegjáró Marci: Ez egy szakmai poszt, amire persze az Index címlap miatt bejön sok érzelmileg túlfűtött, nem szakmai komment. Ez ilyen. Ugyanakkor kívánom, hogy NE adódjon olyan helyzet, amikor az ön környezetében kelljen árvízi védekezésnél homokzsákot szállítani a gátak megerősítésére. Például így. www.youtube.com/watch?v=unDTctuwBvg
És azt is kívánom, hogy soha nem legyen olyan nagy téli havazás, hogy az ön szerint elhízott katonák szállítsanak elzárt falvakba élelmet.
az Első figyelmeztetés, utána tiltás.

Harrdder 2019.01.11. 08:37:33

@István Torma:
Jó reggelt! Nem tudom, milyen cikkben milyen kép szerepelt. Mint a posztban is írtam, a helikopternek van civil változata, ez az EC225 volt először, jelenleg H225, M betű nélkül. A hajtómű, és a sárkány megegyezik, de a színes festés miatt más a megjelenése. upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/2/23/Puma_EC225_G-CHCL_IMG_8839_%28cropped%29.jpg

István Torma 2019.01.11. 08:56:49

@Harrdder: Jó reggelt! Egy olyan magyar oldalon olvastam, ahol általában katonai vonatkozású repülési hírek vannak, de ugyanaz a hír egy "civil" oldalon is megjelent. Sajnos visszakereshetetlen számomra. Egészen biztos, hogy akkor a közvélemény számára NEM EZT a típust akarták "eladni". Ez kifejezetten katonai gép, az csupa ablak gép volt, igaz két oldalt volt konténertartó(?) konzol fegyvereknek. És az sem rémlik, hogy ilyen jellegű futóművei lettek volna, ez azért nagyon jellegzetes. Ami azonos az az Airbus és a 16-os darabszám

István Torma 2019.01.11. 09:10:10

Megvan a félreértés magyarázata: kétféle Airbus heloptert szerez/szerzett be a honvédség. Amit eddig én láttam, az a airportal.hu/airbus-helicopters-h145m-katonai-helikoptereket-vasarol-a-magyar-honvedseg/ linken lévő H145M típus volt. Elnézést, ha zavart okoztam volna! :)

8CyB4 2019.01.11. 09:59:32

@Harrdder: Elvezettel olvastam az irast es latszik a szakmai szinvonal, de egyszeruen nem tudok elmenni szo nelkul amellett a modoros bullshit mellet ahogy kultuszt epitesz a fegyver erok korre mert neha nagyobb bukasok es kudarcok nelkul kepesek vegrehajtani logisztikai tamogato feladatokat. Ez egy kover rohej bazdki.
De megegyszer, ez egy nagyon szepen osszesett prezentacioja a uj eszkozoknek es ramegyek a tobbi posztodra is.

Berelhetoreklamfelulet 2019.01.11. 10:13:47

@Ellenzéki Tüntető:
Egy 50-100k ezer forintos drón nem bírna felemelni egy olyan huzalt ami ehhez elég erős lenne. Az ilyen eszközök nem arról híresek, hogy nagy a teherbírásuk.
Meg sebességben sincsenek közel sem hozzá.

Meg akkor már célszerűbb lenne robbanó eszközt odajuttatni

Dr. Tom 2019.01.11. 10:46:46

Nocsak, Tóni szintet lépett?

we dont want arabs here..So what 2019.01.11. 11:31:51

@Harrdder: a faszi a H145M-re gondolt, ugye abból is vásárolunk. Arról voltak fotók minden portálon.

Harrdder 2019.01.11. 12:07:31

@8CyB4: Köszönöm! A modorosságom nyugodtan kritizáld, kell a visszajelzés. Sajnálom, nem tudom megtagadni a múltam. Ifjúkoromban jópár évet magam is katona voltam, sok területen kipróbáltam magam, és mindig a legmagasabb követelmányszinteknek megfelelő helyekre kértem magam. Mindez kihat a gondolkodásomra. Próbálok civil lenni, és nem katonai eszközökről írni, de az élet úgy hozza, hogy a mai napig így alakul az életem, ezek a lehetőségeim adódnak, én pdig élek velük. Ma is nagyon sok volt társammal tartom még a kapcsolatot, és folyamatosan találkozom a régi arcokkal. Vannak nagyon meglepő esetek is, tudok olyan sorállományú századról, akik 25-30 év után is szinte mind találkoznak évente. Jó, ők mondjuk ejtőernyősök voltak, és szívükben ma is azok. Ezt olyannak, aki nem élt benne, aki nem tapasztalta meg a sikerélményeket, a másik oldalon pedig a küzdelmeket, nehézségeket, annak elmagyarázni nem egyszerű. Nem kell szeretni őket, magasztalni, de már azt is eredménynek tartanák sokan, ha nem rugnának beléjük verbálisan. Nem magasztalok feleslegesen senkit. Egy bolti pénztáros egész napját szintén nagyon kemény munkának tartom, és sorolhatnám még másokát is. Én viszont ehhez értek egy kicsit, így erről írok! Köszönöm, hogy elolvasta.

Harrdder 2019.01.11. 12:12:34

@István Torma:
Nincs itt nagy zavar, tisztáztuk a kis félreértést. Csak örülök, ha másokat is érdekelnek az írásaim, és kérdéseket tesznek fel. Amúgy a mi leendő H145M helikoptereinkhez hasonló, azzal közel megegyező EC145-ös hajtotta végre ezt a mentést:
index.hu/kulfold/2019/01/10/helikopteres_mentes_alpok/

Audianer 2019.01.11. 12:35:33

@Töksi: Az ejtőernyősöket nem kell ugratni (csak szóban szokás) ugranak azok maguktól is. Ha annak idején a Kamovból sikerült akkor ebből is menni fog...

Audianer 2019.01.11. 12:38:22

Jenőék jó munkát végeztek, jó kis gépek lesznek ezek!

Fredddy 2019.01.11. 13:14:14

Jól összeszedett cikk, én a festésükre is kíváncsi leszek. Jól mutatna a Mi-8-asok zöld-sárgájával :)

Csak hogy a lényeghez is hozzászóljak, a vízi csata azért nem annyira idegen dolog Magyarországon. Mindkét világháborúban volt ilyen a Dunán, a Balatonon pedig a török korban voltak aprócska tengeri csaták folyami hadihajókkal.

Fredddy 2019.01.11. 14:18:57

@Audianer: Én úgy tudom, a Kamovból azért nem volt olyan fényes siker az ejtőernyős ugrás, kipróbálták, de az a gép már tényleg túl kicsi volt.

Audianer 2019.01.11. 20:07:21

@Fredddy: Nekem tök mindegy volt - a Kamov is felvitt elég magasra ahhoz hogy aztán onnan kiugorhassunk. Manapság egy Cessna sem sokkal tágasabb. A Kamovban meg ráadásul ülések is voltak, nem a padlón kellett kuporogni. Vita lezárva.

Audianer 2019.01.11. 20:13:40

@Fredddy: Ja és a Kamovból való ugrás nem csak kipróbálva volt hanem Börgöndön rendszeresen abból ment az üzem ha éppen nem volt szabad Mi-2-es.

Harrdder 2019.01.11. 21:08:33

@Audianer: @Fredddy: Szinte borítékolható, hogy lesz ugrás a H225M-ből is. Azért azt tegyük hozzá, hogy ejtőernyős ugratás a legtöbb országban merevszárnyú szállítógépből történik. Szerintem idehaza a magyar katonai ejtőernyőzésben azért volt sokkal több helikopterből ugrás, mert a forgószárnyasok jóval nagyobb számban álltak rendelkezésre, mint az An-26-osok. Az Ancsákból a kezdeti 10 gépes flotta fogyott, ráadásul le voltak terhelve, hiszen folyamatosan jártak külföldre szállítani, katonai és civil rakományt egyaránt. Így kialakult az a metódus, hogy a mélységi felderítők kiképzésére a bekötöttre, fegyveres felszerelésesre, éjszakaira, stabosra bőven megfelelt a Mi-8. Aztán a kiképzés csúcsa volt az An-26-osból ugrás, 340 km/h sebességgel, stabossal. Ez volt az ünnep! Előfordult már a 90-es években is olyan, hogy valakiknek nem jutott ki ez az élmény. Az is lényeges érv volt a helikopterek mellett, hogy gyorsabban ment a körhinta Szandán, vagy akárhol. Az An-26-osba beszálláshoz ki kellett menni a reptérre, majd a leugrás után újra vissza menni teherautóval, míg a Mi-8 leszállt a füves területen is. Szandán előfordult 300-nál több ugrás egy nap, amikor összevonásra került sor mind a négy mélységis alakulattal. Ez a napi 300 ugrás sokkal drágábban és lassabban jöhetett volna össze az Ancsákkal.
A sportolók és repterek eje szolgálata is megvolt a a helikopterekkel. Szóval inkább kényszer szülte a Mi-8-asból való ugrást. Persze jó lesz a H255M az ejeüzemre, hiszen a három leendő légcsavaros szállítógép sem lesz mindig elérhető, mennek majd azok külföldre ismét. Teljesen logikus, hogy kiadják majd azokat bérmunkába civil szállításra is.

Batkaa 2019.01.12. 13:46:35

Kedves Hozzászólók!
Legyetek szívesek igyekezni a hozzászólásaitokkal megközelíteni a cikk színvonalát! Az lehet, hogy másutt nem szoktátok meg, hogy egy írás, amire reagáltok ilyen magas színvonalú, de tiszteljétek meg magatokat és a cikkírót, hogy igyekeztek... például nem tilos utánanézni valaminek hozzászólás előtt sem... köszi!

Batkaa 2019.01.12. 13:53:28

@Harrdder: igazad van, kényszer szülte a Minyó ugratásra fölhasználása... no meg a hadsereg jól ismert szögletessége...
Mert mekkora pazarlás már eje alapkiképzésre használni egy Minyót az egymilliós repórájával, meg (az eddig) szűkös repidejével?!
Egy bérelt polgári An-2 vagy L-410 mondjuk? Az is vissza tudna szállni a szandai rétre.
De méginkább annak kellene eltörni az összes végtagját, aki eladta anno a MH L-410-eseit!
A helyzet még mindig fönnáll Karakált sem kellene eje alapkiképzésre használni, később ugorjanak belőle, de az alapkiképzéshez ami kell, lásd fent.

Batkaa 2019.01.12. 14:03:15

@Audianer: hátha tudod a választ, régóta foglalkoztat, hogy a 17-esen miért nem szerelik le a függesztő berendezést eje ugráskor?

Harrdder 2019.01.12. 18:25:35

@Batkaa: Hello! Köszönöm az elismerést, valahogy tényleg volt bennem egy kis motiváció, hogy bemutassam, mit veszünk.
Teljesen egyetértünk abban, hogy alapkiképzésre megfelel az An-2-es is, használják is már mostanában. Az más kérdés, hogy az ejtőernyős büszkeségnek nem tesz jót, ha "alacsonyabb harcértékű" gépből ugrik az ember. De ha ezért cserébe többet ugorhat, vagy egyáltalán ugorhat az ember, az mégis jelentős kompenzáció. A pénzügyi vonzatai meg egészen más kategóriába esnek.
Ha már ennyire eltértünk a poszt témájától, akkor még azért azt is megírnám, hogy a Mi-8-assal az eje ugrás tényleg csak kiképzésre volt jó, felkészítésre az An-26-osra. Hiszen háborús helyzetben helikopter minek dobjon ejtőernyőst 600-1200 méterről, amikor rejtettebben tud behatolni földközelben, és leszállás után rakja ki a divereket. Nagyobb távolságba berepülni (mélységi felderítőkkel bevetését ugyanis a saját vonalaktól több száz kilométerre tervezték) meg csak az An-26-os lett volna képes, azokból kellett volna ejtőernyővel ugrani.

Batkaa 2019.01.13. 10:20:55

@Harrdder: szerintem rendben van, ha a haladó kiképzés során ugranak helikopterből is. Szempont ugye a gépelhagyás gyakorlása minél többféle típusból, különféle repülési profilok mellett.
Lehet a helikopterből ugrásnak műveleti jelentősége, ha a pont fölött máshogy nem lehet kirakodni. Lásd például a kutató-mentő ugrókat.
A dicséret pedig jár, mert jól összeszedett írás és elég gyors reagálás!

Audianer 2019.01.13. 10:59:27

@Batkaa: Ha a NIR függesztőkre gondolsz - egyszerűen azért mert nincs útban. Eje üzemhez van egy védőrács rászerelve de az is csak azért, hogy a bekötőkötelek ne akadjanak belé és azok behúzásakor ne sérüljenek. Kutató-mentőként rengeteget nyomtam 17-esből. Csak látszólag tűnik olyan félelmetesen közelinek, hogy úristen hátha beleakadok kiugráskor - pedig nem... :)

Fredddy 2019.01.13. 14:11:49

@Audianer: jó, de a Kamov csak öt főt vihetett fel egyszerre, a kicsit így értettem. De természetesen nem akarok, nem is tudnék vitába szállni a tapasztalataiddal, pláne, hogy más kisgépeket is használtak ejtőernyősök.

Nagyon OFF, de az első ejtőernyős ugrás Ka-26-ból azért is volt nagyon rossz, mert katasztrófa történt. Igaz, ehhez az ejtőernyősöknek semmi köze, miután sikeresen elhagyták a gépet, a hazafelé tartó helikopter mélyrepülni kezdett a Balaton fölött, de a futómű elérte a vizet, és odalett a Kamov is meg a személyzet is.

Harrdder 2019.01.13. 23:00:01

@Audianer: @Batkaa: Megint nagyon eltérünk az eredeti témától, de én is csak igazolni tudom. Senkit nem zavart a két felfüggesztő a Mi-8-ason, sem a Mi-17-es hármas rendszere. Amúgy minden eje feladatnál felszereltek egy mezei drótkerítésből készült védőeszközt a sínek elé. Nem hallottam róla, hogy bárki fennakadt volna rajta. Még akkor sem, ha valaki nem rugaszkodott el az előírt módon. Láttam embert megbotlani, kiesni a gépből, az is biztonságosan zuhant tovább.
Harci Vasak