Gyakran megesik, hogy az igazán érdekes repülőgépeket csak messziről lehet fotózni. A mai világban viszont már mindenki elvárja, hogy a képek élesek, és részletgazdagok legyenek. De mi lett volna, ha Kennedy elnök félresöpri az U-2-esek által nagy magasságból készített felvételeket azzal, hogy számára nem elég jó minőségűek? Akkor talán még most is orosz rakéták lennének Kubában? Ezzel a felvezetéssel illusztrálom a posztomat néhány igazán egyedi forgószárnyasról. Irakban sok amerikai repülőgép és helikopter állomásozott a bázisokon, köztük igazi ritkaságok. Leginkább akkor tágultak ki a pupilláim, amikor különleges műveleti helikopterek kerültek a látóterembe. Általában egy helyen fészkeltek, ahol az összes haderőnem felvonultatta a Specops kapacitását!
Természetesen ezeket a gépeket a repterek főbb közlekedési útvonalaitól távolabb próbálták meg elrejteni a kíváncsi szemektől, a védettnél is védettebb helyeken. Időnként mégis sikerült közelebb keverednem hozzájuk. Az amerikai légierő harci kutató-mentő feladatú MH-53M Pave Low IV forgószárnyasai 2003 után is Irakban maradtak. Riasztás után azonnal felszálltak, hogy megkeressék a földre kényszerült repülőgépek személyzetét, ha azokkal valamilyen nem várt esemény történt a megszállt országban.
Az MH-53-asokat a HH-53-asokból építették át, a 2000-es években már negyedik évtizede repültek. Az egyik Irakban szolgáló példány, a 68-10357 oldalszámú helikopter gyártási éve is erről árulkodott. Ez a gép egyébként igazi legenda volt, az eredeti változatában bevetésre került Vietnámban, a Son Tay tábornál végrehajtott fogolyszabadító művelet során.
2008-ban a szürke óriásokat kivonták a hadrendből, egyenest Irakból vonultak nyugállományba. Az utódokat, az CV-22-eseket is volt szerencsém látni, igaz csak összehajtogatva. Az MH-53-as mellett a légierő HH-60G Pave Hawk típusa szintén harci kutató-mentő feladatokra lett rendszeresítve. Külsőre a színét leszámítva távolról sokban hasonlít az általam leginkább kedvelt Black Hawk változatra. Van radarja, utántöltő csöve, de azért mégsem az a klasszikus értelemben vett különleges műveleti típus. A szárazföldi hadsereg, az Army 160. Különleges Műveleti Repülőezredének helikopterei viszont valóban speciálisak. Ma már sokan ismerhetik ezeket, miután a Black Hawk Down című film meghozta a világhírt az alakulatnak, és a gépeknek.Az MH-60-ason jól kivehető az orr alatti forgatható ház, amelybe az infravörös kamera van beépítve. A terepkövető radar burkolata viszonylag kicsi, vagyis egy MH-60K változatról van szó. Ez a variáns 1993-ban még nem volt hadrendben, a filmben mégis szerepelt. A légi utántöltő cső Irakban nem volt felszerelve. A 160-as ezred helikopterei a Black Hawk Down című filmben. Az avatatlan szemek elől leginkább a Kismadarakat akarták elrejteni. A Little Bird helikopterek esetében sajnos ilyen távolságból nem látszik, hogy a lehajtható paddal rendelkező MH-6J szállító, vagy a felfegyverzett AH-6J változatokat sikerült-e lencsevégre kapnom. De valószínű, hogy a fapadosból, és a fegyveresből is voltak ott.
Az utóbbiakra általában M134 Minigun géppuskákat, és nem irányított rakéták indítására alkalmas blokkokat függesztenek. A rejtegetés oka egyértelmű volt. Ahol ezek a helikopterek megjelennek, akkor a közelükben ott vannak a legtitkosabb különleges műveleti alakulatok is. A légierőn és a hadseregen kívül a haditengerészet is felvonultatta a Specops kapacitását. Néhány MH-60S Knighthawk helikopter szintén a titkos gépek állóhelyén volt látható. Valószínűleg nem a hajók ellátására, vagy aknamentesítésre települtek Irakba. Sokkal inkább ezeket is különleges műveletekre használták, hiszen műszerezettségük, az infrakamerájuk miatt erre tökéletesen alkalmasak voltak. Minden bizonnyal a személyzetüknek nagy tapasztalata volt az éjszakai repülésben, a veszélyes területen történő kirakásban, és kivonásban. Minigun géppuskák a flotta világosszürke forgószárnyasain. Ma már sok fényképet találni arról, hogy a haditengerészet saját helikopterei szállítják a Navy Seals operátorait.A Nap könnyei című filmben az SH-60-asok korábbi változatai repültek.
Sokáig csak irigykedve nézhettük az ilyen forgószárnyasokat, de már idehaza is rendszeresítésre kerültek a H145M helikopterek, melyek rendelkeznek rakétaközeledés jelzővel, és infracsapda kivetővel. Opcionálisan infrakamerával, és fegyverzettel is felszerelhetőek. Hamarosan pedig megérkeznek a H225M-ek, amelyek terepkövető radarral, és több önvédelmi berendezéssel lesznek ellátva. A két típus együttesen nagyon komoly különleges műveleti képességet biztosít majd a Magyar Honvédségnek.