Harci Vasak


2019. október 02. 17:59 - Harrdder

Az aknavetők magnumja

És még atomlőszert is lehetett vele lőni!

Általában a lövész alakulatok közvetlen támogatására használják az aknavetőket, a kezelőik képesek járművek nélkül, szétszerelve hordozni azokat, így együtt mozoghatnak a gyalogsággal. Persze vannak jóval nagyobbak is, például a szovjet M-160-as, amelynek az űrmérete némi töprengés után kitalálható a típusjelből. Az 1300 kg-os vontatható fegyver a 41 kg-os aknagránátot 8 km távolságba is elrepítheti. Abban is különbözik a kisebb aknavetőktől, hogy nem a csőbe ejtve történik a töltés, hanem hátulról. 

p1010685.JPG

M-160-asok, a háttérben pedig a T-55-ösre telepített példányok. 

Az iraki hadsereg számára vásároltak az M-160-asokból, majd a helyi szakemberek ezekből többet „önjárósítottak”. Nagy vasakba építették be az aknavetőket, ugyanis a T-55-ös harckocsit alakították át a hordozásukra, az eredeti torony helyett páncéllemezekből szögletes felépítményt applikáltak, ebbe került a 160 mm-es belső átmérővel rendelkező aknavető. A blog indításakor az első posztban erről közöltem pár képet.

A nagy, nagy (bolsoj) Szovjetunióban még egy ennél is nehezebb fegyver tervezésére kérték fel a tüzérségi mérnököket, amely felső szögcsoportban volt képes a tüzelésre. Az indokolatlanul összetett mondat második felében megejtett, mondhatni csugyesztnij (csodás) megfogalmazás azt jelenti, hogy a cső 45°-nál nagyobb szögben áll a talplemezén a lövéskor, vagyis a gránát így indul útjára, és egy parabola pályán haladva végül a lefelé haladó szakaszon közel függőleges helyzetben csapódik be. Az M-240-essel a hegyekben, fedezékek mögött lévő célokat akarták brutális hatékonysággal rombolni 9,7 km távolságig. A fegyver harci tömege 4500 kg, a gránátja pedig 130 kg-os. Magyarán a lövedék majdnem annyit nyom, mint egy 120 mm-es aknavető! Az is magától értetődik, hogy nagyobb járműre volt szükség a mozgatáshoz, speciális vonatókat használtak.

m240.JPG

Az M-240-es a csövére csavarozott vonószemmel volt vontatható. 

Az M-160-ashoz hasonlóan a töltés hátulról történt, a majdnem másfél mázsás gránátot összesen 5 ember ügyeskedte a csőbe egy kis kocsi segítségével. Ehhez a csövet vízszintes pozícióba kellett leengedni, majd utána felállítani a tüzelési helyzetbe. Nem okozhat meglepetést, hogy emiatt a tűzgyorsaság elég alacsony volt, percenkét mindössze egy gránátot lőhettek ki. A menethelyzetből a tűzkésszé tétel is sok időt vett igénybe, még a 11 fős kezelőszemélyzetnek is 25 percre volt ehhez szüksége. Cserébe viszont már egyetlen gránát iszonyatos pusztítást vihetett végbe, ha megfelelő helyre csapódott. Még távolabb lévő embereket is képes volt megsebesíteni, vagy égési sérüléseket okozni nekik.

Több különböző 240 mm-es aknagránátot gyártottak, melyek közül több rakéta-póthajtású volt. A lőtávolságot így 20 km-re tudták növelni, de az indulótömeg már 200 kg fölé nőtt. A hagyományos repeszromboló hatású gránáton kívül több más célú változatot is kilőhettek a nehéz aknavetőből. A Nyerpa nevű kazettás gránát nem csapódik be a célba, ugyanis előtte kinyílik egy kis ejtőernyő, majd ezután kerül kiszórásra a 14 altöltetet.  Lézeres félaktív vezérlésű változatot is rendszeresítettek a Szovjetunióban Szmelcsak néven, ezt elődlegesen bunkerek megsemmisítésére szándékoztak használni, hogy felülről törhessék fel azokat. Na de ami igazán durva, hogy még 2 kT hatóerejű nukleáris, és vegyi töltetű gránátot is gyártottak az M-240-eshez!

 240_es_160_mm_aknavetok.jpg

 Oroszul az aknavető egyébként minomjot (миномёт), ami magyar fülnek kissé viccesen hangozhat. 

p1010659.JPG

M-160-asok és M-240-esek, valamint az önjáró aknavetők. 

Irakon kívül más baráti ország is kapott az M-240-esekből, köztük Szíria. Talán nem meglepő, hogy a polgárháborúban bevetették, és persze arra, amire igazán alkalmasak: városok ellen.

 

A Szovjetunióban persze rájöttek, hogy az aknavetők közt óriásnak számító dög mozgatása és kiszolgálása nem teszi lehetővé a rugalmas harctevékenységet. Ezért az Uraltranszmas üzemében megkezdődött a 2Sz4 Tyulpan önjáró változat gyártása, amely egyértelműen mozgékonyabb egy jármű/ vontatmány szerelvénynél. A telepítést, a töltést is felgyorsította a GMZ-123-asra épített szerkezet.

A 2Sz4 önjáró aknavetők még mindig hadrendben állnak Oroszországban, egy korszerűsítési program végrehajtása is folyamatban van már. Az viszont megnyugtató, hogy a tömegpusztító töltetű gránátokat már kivonták a szolgálatból.       

A címhez egy megjegyzés: a magnum latin szó, jelentése nagy, hatalmas. Vagyis nem egy fegyver típusjelzése, és nem is jégkrémgyár.  

9 komment
2015. június 30. 20:27 - Harrdder

Egy furcsa jószág T-55-ösből

Az egyik iraki bázison láttam ezt a furcsa szerkezetet. A T-55-ös teknőjét felhasználva készült, a torony helyett egy teleszkóposan kitolható, felállítható állványt applikáltak rá. Nem tudom, vajon mire is szolgált ez az átalakított jármű, csak találgatni tudok. 

  Elképzelhető, hogy az Iránnal vívott állóháború idején szükségét látták egy olyan mobil, de mégis védett megfigyelő eszköznek, amellyel távolabbról képesek szemmel tartani az ellenséget, és a saját tüzérségük tüzét helyesbíthetik. Legtöbbször erre előretolt állásokban lévő katonákat, vagy helikoptereket használnak, de mindig is voltak valamilyen módon kamerát felemelő járműveket használnak. A képen látható jármű talán megfelelt volna erre, a magasból messzire lehet látni. Jóval távolabb egy gömböt is találtam, lehetséges, hogy ebben helyezték el a kamerát. Talán egyszer fény derül arra, hogy mért építették át ezt a harckocsit.

 

p1010689.JPG

Hidraulikus munkahengerek feladata volt a felállítás, és az elemek felemelése. 

p1010690.JPG

 A távolabb feküdt a homokban ez a gömb. Talán összetartoztak?

p1010372.JPG

2 komment
2015. június 10. 21:36 - Harrdder

Akkor kezdjük el egy igazi ritkasággal, T-55-ös harckocsiból önjáró aknavető.

Hozott anyagból




 

 Az iraki hadiipar számos területen végzett jelentős átalakításokat a külföldről beszerzett haditechnikai eszközökön. A T-55-ös harckocsik egy részéből például önjáró aknavetőket készítettek. Az eredeti tornyot eltávolították, és egy szögletes, felül nyitott, dobozszerű tornyot kapott, abba pedig egy 160 mm-es aknavetőt építettek be. 

 

p1010760.JPGp1010761.JPG

p1010757.JPG

 

p1010758.JPG

Szólj hozzá!
Harci Vasak