Exclusive Military Hardware


2019. december 04. 22:41 - Harrdder

HIMARS sorozatvetők Magyarországon

Mindent letaroló tűzerő

Az év végéhez közeledve oly távolinak tűnik a nyár, amely igencsak mozgalmas volt a Bakonyban lévő gyakorlótereken. Most néhány olyan képpel emlékezem, amelyeket akkor nem publikáltam.

Idén olyan kategóriájú  haditechnikai eszközök is részt vettek az egyik lövészeten, amelyek újdonságnak számítottak. Az amerikai hadsereg HIMARS (High Mobility Artillery Rocket System) sorozatvetői jól demonstrálták, miért is kapták a nagy mozgékonyságú rakétatüzérségi rendszer nevet. A kerekes járműre telepített M142-es indítójárművek lábon, vagyis önerőből léptek be hazánkba közúton, és alig pár órával később már a gyakorlótérre értek. Ezalatt persze sok magyar autós találkozhatott velük, hiszen egy úgynevezett nagy láthatóságú hadgyakorlatra érkeztek. 

20190622_093431.jpg

Ha nem lenne páncélozott fülkéje, zöld festése, és a csőköteget leponyváznák, talán nem is tűnne fel, hogy egy félelmetes harci eszközről van szó. A jelző nem túlzás, az M142-es ugyanis nagy pusztításra képes, a rakétáit 30-80 km távolságban lévő célok ellen vetheti be.

20190622_091925.jpg

Ezek többségét az elődjétől, a lánctalpas M270-estől örökölte. Többfajta rakétát tölthetnek a 6 csőbe, az M26-os például 644 kettős rendeltetésű töltetet szórhat ki, így nagy területen fejti ki a hatását. A legújabb M30-as rakéta pedig már GPS vezérléssel rendelkezik, vagyis ha egy felderítő dróntól infomációt kapnak az ellenségről, akkor nagy pontossággal tudják a támadást végrehajtani. A HIMARS alakulatoknál egyébként rendszerben van tüzérfelderítő radar, vagyis képesek az ellenséges lövegekből kilőtt gránátok, illetve a rakéták röppályája alaján meghatározni  településük pozícióját, így ennek alapján csapást mérnek rájuk.

20190622_092009.jpg

A vezető ablaka nagyobb, mint a parancsnoké.

A HIMARS sorozatvetők nagy előnye, hogy a csőkötegek a rakétákkal rövid idő alatt felkerülhetnek a járművekre, és gyorsan elfoglalhatják a tüzelőállásukat. A tűzcsapás után pedig sipirc üzemmódban eltűnhetnek a helyszínről, vagyis ha az ellenség beméri a rakéták röppályája alapján a tüzelőállásuk helyét, akkor ott pár perccel később már nem találnak semmit. 

20190622_092128.jpg

A képek a gyakorlat végén készültek, amikor vasúton kerültek elszállításra. 

 Az M142-es jármű 6-os csőkötegét egyébként le lehet cserélni, hogy a nagyobb  M140 ATACMS rakétát hordozhassa, és indíthassa. Ez még messzebbre, 300 km-es távolságig vethető be, műholdas navigációs irányítással nagyon pontosan érhet célba.

Idehaza azonban ezek közül egyiket sem indították a lövészeten. Kizárólag gyakorló reaktív eszközöket használtak fel, amelyek hatótávolsága jóval kevesebb, és harci töltetet sem tartalmaznak.

20190622_093419.jpg

 

20190622_092238.jpg

Üres tárolócsövek az alakulat járművén. 

A HIMARS lőtéri rakétái egyébként nem a sorozatvetők csöveiben érkeztek Magyarországra, hanem külön kerültek leszállításra. A hazai előírásoknak megfelelően az utakon közlekedő magyar és szövetséges harcjárművek fegyverei nem lehetnek töltve.

Végezetül pedig egy igazán meggyőző példa arra, hogy mire alkalmasak a sorozatvetők. Az Ukrajnában zajló háború kezdetekor a kormányerőket gyakran támadták ezekkel. Az egyik alkalommal ukrán csapatösszevonást szórtak meg Tornado-G sorozatvetővel (a régebben nálunk is használt BM-21-es modernizált változatával). A gyors tűzcsapás során legalább 37 katona életét vesztette, 90-nél többen  megsebesültek, és a járművek többsége megsemmisült.

Már a BM-21-est is nagyon veszélyesnek tartották a NATO elemzői. Ez is szerepet játszott abban, hogy  repeszálló mellényeket rendszeresítettek a katonáik számára a 80-as években. Többek közt az amerikai PASGT védőeszköznek kellett volna oltalmat adni a nagy területet repeszekkel beterítő rakétáktól. Nem véletlenük adták a szovjetek a BM-21-esnek a Grad, vagyis jégeső nevet. 

4 komment
Exclusive Military Hardware
süti beállítások módosítása