Hosszas kihagyás után látogathattunk el ismét hivatalosan Szolnokra, hogy betekinthessünk a bázis életébe. Habár a katonák próbálták a hivatalos csatornáikon kommunikálni ez elmúlt egy évben, hogy folyamatosan dolgoztak a járványhelyzet ellenére, de jól tudják, hogy hatalmas az érdeklődés a munkájuk iránt. Az új H145M helikopterekre gőzerővel folyik a kiképzés, de a többi típusuk is sokat van a levegőben. 

A kis csapatunk eligazítása során kapott információ örömmel töltött el, hogy egy komplex repülőprogramot koreografáltak számunkra. Közben a hajdani élmények képeit próbáltam elhessegetni, amik a teremhez kötöttek, ahol ültünk: az évnyitókat, ünnepélyeket, a hétfő esti mozivetítéseket. 

Kisbuszokkal vittek ki a reptér üzemi terülere, és ismét beugrott egy több mint 20 éves emlék. Hajnali 5 körül alakzatban gyalogoltunk ugyanezen az úton, a sötétben. Magamban a korai kelés miatt morgolódtam, amikor meghallottam a motorhangokat. A műszakiak akkor "hajtóművezték" a gépeket, eltérő fordulatszámokon ellenőrizték a paramétereket. Akkor tudatosodott bennem, hogy nekik még nálunk is korábban kellett befejezni az éjszakai alvást, bejönni a bázisra, hogy a mi érkezésünk előtt elvégezzék a felkészítést. Emiatt az első képeket a mostani műszakiaknak dedikálom. 

A műszakiak a kiállított gépek mellett álltak a 38 fokos hőségben, hogy a parancs elhangzása után megkezdjék a munkájukat. 

A gépek vizsgálata nemcsak szemmel történik.  A Zlin mellett az AS 350-es, egy H145M, egy Mi-17-est, és egy Mi-24-est készítettek elő a repülésre. A kis csapatunk a hőségnek megfelelően lenge nyári öltözékben volt. A katonáknak nincs könnyített nyári öltözete, rövidnadrágja. Zárt ruházat az előírás, első a biztonság. 

Az AS 350-esekkel sokat repülnek, a franciák meg is lepődtek, mennyi repórát beletekertek a katonák idehaza kis helikopterekbe. A mentőszolgálattól átvett mókusok nagyon jól viselik az intenzív terhelést. Jó fotózási lehetőség volt, hogy a szerelőnyílásokat, fedeleket felnyitották. El is mondták, egy kissé direkt hosszabban dolgoztak, hogy mindenki lefényképezhesse amit akar.  A műszakiak így talán többet dolgoztak, köszönjük az erőfeszítésüket! Nagyon rossz vicc lesz tudom, de a forró felületeken biztos égett a kezük alatt a munka. 

A H145M-re már nem nagyon lehet használni a "vas" kifejezést. A hagyományos fémek helyett titánból, és műanyagokból áll össze ez a gyönyörű és okos gép. 

Na de itt már tényleg igazi, nehéz fémmadarat láthatunk. Mi-17, a vertaljot, vagyis a HELIKOPTER! A Mi-8-ast már kivonták, de a továbbfejlesztett változata, a Mi-17-es pár évig még szolgálja a hazát. 

Hmmm, ez a hátsó! A Mi-24P harci helikopteren is sok műszaki dolgozott. 

Megérkeztek a hajózók, közös gépátvételt hajtottak végre.  A repülőbemutató ejtőernyősök ugrásával kezdődött, Mi-17-es oldalsó ajtaján léptek ki a levegőbe 1500-ról. Rövid zuhanás után nyitás, majd a légcellás ernyőkkel az első ugrót követték sorban, egymás mögött és felett. Szolnok a hazai katonai ejtőernyőzés fellegvára. A válogatott, és a különleges műveletiek mind itt állomásoznak.  

Egymáshoz nagyon közel értek földet. Ha egy különleges műveleti csoport ellenséges területre érkezik így, az ernyőket gyorsan elrejtik, majd soványmalac vágtában eltűnnek a helyszínről. A Zlin 242L szállt fel először, majd az AS 350-es következett. A helikopterek az elemelkedés után oldalazva, megfordulva repültek az előttünk lévő füves mezőre. Szinte minden a közvetlen közelünkben történt. Egyetlen egy probléma volt csak, az ellenfényben nem sikerült minden fotó tökéletesen. Viszont a nap slágere a felkavart fű volt. 1965, egy Huey sietősen távozik az X-Ray kirakási területről. Ezt a képaláírást kérem nem komolyan venni!

A Zlin közben szorgalmasan repülte az iskolaköröket. A H145M magyar pilótái megsimételték a németek 2019-es budaörsi bemutatóján látottakat, az ablakba kitett kezeikkel végezték a függőleges tengely körüli forgást. 

A modern könnyű helikopterekkel valóban nagyon intenzív a kiképzés. Az oktatók 200 óra felett, míg a többiek 120 órát repülnek egy év alatt. A gépeket is nyúzzák rendesen. Már részt vettek a nyári gyakorlatokon, áttelepültek Újmajorba. Lövész és különleges műveletis katonákat szállítottak. Szolnokon gyakorolják az éjszakai repülést, gyakran látni csőrlési feladatot, hiszen kutató-mentő feladatot is ellátnak majd. Néhány fotó pedig már felfüggesztett fegyverzettel is elkészült a H145M gépekről. 

A Mi-17-es is felverte a lenyírt füvet. A rotorszél üdítően hatott a hőségben. A világosabb színű festés miatt a fotók jobbak lettek. 

A Mi-24-es szintén egy zsebkendőnyi területen forgolódott előttünk. A többi helikopterpilótához hasonlóan nagy szakmai tudásról tett tanubizonyságot a vezetője. 

Na ezt puskavégre kapta! 

Az egyéni bemutatók után a kopterek távolabb leszálltak, és bevárták, hogy a Zlin elrepüljön felettük. Ezt követően elmelkedtek, és gyorsítottak. A vegyes kötelék összeállt, a Szolnok Ötös impozáns látvány volt. 

Egy valóban harcszerű bemutatót is megcsodálhattunk. A Mi-24-es harci helikopter többször szimulált támadást hajtott végre egy teherautó ellen, előretolt repülésirányító csoport koordinálásával. Erről majd később írok, külön posztban. 

Koller dandártábornok úr pár hete az amerikai helikopteres alakulat vendégeskedése alatt lehetőséget kapott, hogy repüljön egy AH-64-es első ülésében. Rákérdeztem, milyen élményekkel gazdagodott. Elmondta, hogy ez nemcsak egy sétarepülés volt, alkalma volt átvenni a botot. Rövid idő alatt "ráérzett" a gépre, és intenzív fordulókat hajtott végre, jól bedöntve az Apache-t. Támadó manővereket épített fel, ahogy a 24-essel is csinálta volna. Az AH-64-es botkormányát könyebb volt kezelni, mint a 24-esét, és mivel repüli a H145M-et ezért a képernyőkről is könnyen kiolvasta az információkat. Az amerikaik közül viszont többen a Mi-24-esen repülhettek, ami után gyerekes boldogsággal ujjongtak. 

 

Szuper élményekkel gazdagodtunk, és még a véleményünket is kikérték a szervezők. Talán csak a nap állását, és azt tehetteném szóvá, hogy nem láttuk közelről a H145M fegyverzetét. Erre azt modták, azért nem, mert mindent nem akarnak megmutatni, máskorra is kell valami csáberő. Nos, mi megyünk bármikor, ha hívnak! Köszönjük a lehetőséget a műszakiaknak, pilótáknak, parancsnokoknak!