Az októberi szpotter napon nemcsak Gripeneket láthattunk Kecskeméten. A már nyugdíjazott An-26-osokat is megcsodálhattuk ismét, a szolgálatból kivont gépekből 5 darab állt a betonon, méltóságteljesen. Még így is erőt sugároztak magukból, annak ellenére, hogy egyáltalán nem úgy gondolunk rájuk, mint harci repülőgépekre. 

November 11-e alkalmából, Szent Márton ünnepén, az ejtőernyősök, és felderítők védőszentjének napján azonban érdemes megemlékezni arról, hogy 1990 előtt igazi harci bevetésekre készültek az An-26-osaink. Az 1974-ben beszerzett harcászati szállító repülőgépeknek a NATO, és a néhai Varsói Szerződés között kirobbanó háborúban a magyar mélységi felderítő alakulatok különleges csoportjait kellett volna az ellenséges vonalak mögé ledobniuk. Nem véletlenül szerepelt ez a furcsa jelző az ejtőernyős ugrásra kiképzett felderítők megnevezésében, mert valóban az ellenség mélységében volt kijelölve a működési területük. A tervekben mai szemmel nézve is elképesztő távolságok szerepeltek, a szállítógépek akár 900 km-re is ledobhatták volna a katonáinkat a saját vonalaktól.