Alig több mint két évvel a döntés után megérkezett hazánkba az első KF41-es gyalogsági harcjármű. Eddig csak kísérleti példányokat láthattunk, most viszont már egy olyant, amely valóban igazi harci vas. Egy nappal a hivatalos átadó után már a Magyar Honvédség tulajdonaként nyilvánosan is bemutatták Budapesten, a Hősök terén.

Ez kiváló lehetőséget adott arra, hogy összehasonlítsuk az eddigi látott bemutató járművekkel, és megbizonyosodjunk a korábban bejelentett képességekről. A harcjárművet tréleren szállították a belvárosba éjszaka, hiszen egy ilyen túlméretes, túlsúlyos szerelvény csak akkor közlekedhet.

A trélerről leállva már saját lánctalpakon gördült be a térre, de a díszburkolatra nem állhatott rá, azt kímélni kell. A gumibetétes lánctalpnak köszönhetően azonban közlekedhet a közutakon, ami lehetővé teszi, hogy a jövőben nagyobb távolságot is megtehessen egy gyakorlat helyszínére, vagy átcsoportosításnál. A Lynx még a távirányítású fegyvertorony nélkül érkezett meg, azt a helyszínen szerelték fel, így teljes fegyverzettel csodálhattuk meg.  Ez a torony egyébként integrálva van a jármű parancsnokának SEOSS-2P figyelőműszerével.Ebben nappali- és hőkamera, lézeres céltávmérő található. A rendszer teljesen körbeforgatható, és egy távirányítású M2-es nehézgéppuskát szereltek fel rá. A parancsnok így nemcsak megfigyelheti a környezetét, hanem ha célt talál, azonnal felveheti vele a harcot. A korábbi demópéldányokon a SEOSS-2P még a bal oldalon volt elhelyezve, a harci változaton a jobb oldalra került. A berendezést páncéllemezekkel védik oldalról. Az irányzó SEOSS-2S figyelőrendszere is kissé eltér a korábban látottaktól. Ennél is páncéllemezek védik oldalról a kisebb lövedékektől, és a repeszektől, vagyis csak szemből képesek kárt okozni benne. A fő fegyverzet, vagyis a MK30-2/ABM gépágyú burkolata is eltér némileg, a csőszájszereléke szintén módosult.Ennek különösen fontos szerepe van a programozható lőszerek alkalmazásakor. A gépágyúval ugyanis alacsonyan repülő légi célok, valamint fedezék mögött megbúvó élőerő is leküzdhető a levegőben időzítetten felrobbanó lövedékekkel. A SEOSS-2S lézerberendezésével meghatározzák a távolságot, az így nyert információt a kilőtt lövedékbe a csőszájszereléken keresztül az áthaladáskor beprogramozzák, hogy az adott időt lerepülve a megfelelő helyen explodáljon, és képezzen repeszfelhőt.   A gépágyú burkolatán egy nagyon fontos dolog is felfedezhető, ugyanis a másodlagos fegyvert nem a toronyba építették be, hanem a 30 mm-es cső mellé került, azzal együtt mozgatható. Az is lényeges, hogy nem a korábban bejelentett háromcsövű RMG 7.62-es látható, hanem egy hagyományos egycsövű géppuska. A toronytól külön lőszeradagoló rendszer vezet hozzá. 

Nem utalt semmi arra, hogy a Spike irányított páncéltörő rakéta indítókonténere a torony oldalán lenne. Az integrációs tesztek elvégzésénél a rakéta felülről emelkedett ki indítás előtt a rejtett helyzetéből. A SAS figyelőrendszer minden eleme felkerült a Lynxre, ezek elhelyezkedése szintén újdonság, nincsenek a toronyba süllyesztve. A kettős kameramodulok különálló dobozokban kerültek felszerelve, a 6 egység teljes, 360°-os lefedettséget biztosít, ezekből állítja össze a rendszer a képernyőn a panorámaképet. A modulokban egy hőkamera, és egy nappali kamera van. Mind a 12 folyamatosan működik, szenzorfúzióval a lehető legoptimálisabb módon történik a megjelenítés. A panorámakép alapján azonosító, figyelmeztető, és célkövető rendszer is működik. A vezető számára is rendelkezésre áll egy kettős kameramodul, így egy képernyőt nézve vezethet zárt búvónyílással nappal és éjjel egyaránt. Törlőlapátok garantálják, hogy ne akadályozza a felcsapódó szennyeződés a kilátást. Hátul is vannak kamerák a vezető számára a rámpa felett. Ezek a tolatást segítik. Kisebb törlőlapátok itt is rendelkezésre állnak.    

A járművön ezeken kívül valószínűleg a lézerbesugárzás-jelző rendszer szenzorai is láthatóak voltak. A három irányba figyelő modulok mindegyik oldalon megtalálhatóak, körkörös lefedettséget biztosítva. Elvileg a Lynx rendelkezik lövéshang-detektorral is.  Örvendetes módon a StrikeShield aktív védelmi rendszer elemei is rajta voltak az új szerzeményen. Mindegyik oldalon láthatóak a dielektromos panelek, ezek mögött vannak a szenzorok, melyek érzékelik a veszélyt jelentő közeledő rakétákat, nagyobb lövedékeket, és aktiválják a robbanótölteteket. Az utóbbiak úgy lettek felszerelve, hogy hatásuk átfedje egymást.

További fotók ide kattintva tekinthetőek meg. A hátsó szektort a deszanttér tetejére szerelt, kilógó egységek védelmezik, ezekből indul lefele az irányított robbanás.A ROSY ködgránátvetők 8-8 indítója a demopéldányon a torony elején volt. Ezzel ellentétben az ú járművön 4 darab 5-ös blokkban kerültek fel, ahogy ezt a különböző ismertetőkben láttuk korábban erről a védelmi rendszerről. A blokkokat az érkezés után helyezték fel, így az is elképzelhető, hogy előre betöltve modulárisan cserélhetőek. Az egyébként nagy előny, hogy a 16 helyett 20 darab bevetésre kész ködgránáttal indulhat harcba a Lynx. A már kiképzett katonákat kérdezve érdekes dolgokat lehetett megtudni. A Lynx vezetése viszonylag egyszerű, könnyen kezelhető, de azért nagy felelősséggel jár egy több mint 40 tonnás lánctalpas vezetése. A sofőrök kiválogatására az alakulatnál kerül majd sor, C-s jogsi nem szükséges. Képességfelmérés után az arra alkalmasak ülhetnek be majd a Hiúzba, alapos felkészítés után. Az irányzó és a parancsnokok munkája már jóval nehezebb lesz. A sok rendszerből hatalmas mennyiségű információt kapnak, ezt fel kell tudni dolgozni. Ez lesz talán a legnagyobb kihívás, hogy a megfelelő személyzetet megtalálják.

Azt érdemes megjegyezni, hogy ez egy hadi vas, vagyis mindennek van tartalékrendszere. Ha nincs kamera, még ki lehet nézni a periszkópokon, és a legtöbb rendszer kezelhető kézi erővel is. Az érkezésnél a tornyot jól láthatóan kézzel forgatta a búvónyílásban álló szakember. 

A Lynx mellett egy Buffalo ARV harckocsi vontató is érkezett Magyarországra, hiszen a gyalogsági harcjárműhöz szükséges a műszaki biztosítás. A Leopard 2-esen alapuló vontató közel 70 tonnás tömegével is igazán tekintélyt parancsoló módon csikorgott végig a Dózsa György úton.A vezetőt ennél is kamerák segítik a munkájában. Volt szerencsém bekukkantani a fülkébe, ahol láttam a nagyméretű képernyőt. A sofőrt már idehaza képezték ki a vontóra, de előtte Leopard 2A4HU harckocsin szerzett gyakorlatot. Sajnos elfelejtettem lefényképezni a kis bölény alakú kitűzőt, amelyet a rendfokozati jelzésükön viseltek a katonák.  A Buffalo szintén felszerelhető a ROSY ködgránátvetővel. 

Az új járműveket hamarosan még több követi, így a lövészalakulatoknál megkezdhetik a további személyzetek kiképzését. Reméljük, hogy a számítógépes játékokat kedvelő fiataloknak felkelti majd az érdeklődését ez a kontrollerekkel működtethető, képernyőkkel, elektronikával, szenzorokkal, high-tech cuccokkal rendelkező harci macska.