A következő írás még a januári terrortámadás után íródott. Sajnos ismét aktuális. 

Francia tengersészgyalogosok Párizsban még egy korábbi feladat végrehajtása során

Az ország korán megismerkedett a terrorizmussal a legújabb kori történelme során. Az algériai háború idején a függetlenségért harcolók számos ilyen jellegű cselekményt követtek el. Az OAS pedig pont a gyarmat megtartásának érdekében követett el merényleteket, de Gaulle elnököt is meg akarták ölni.

   A 70-es években még több terrortámadás történt, Carlos Ramirez Sahchez például El Al gépet akart páncéltörő rakétával kilőni a nemzetközi reptéren, 1975-ben pedig két nyomozót ölt meg. Dzsibutuiban 1976-ben raboltak el francia iskolásokat, két évvel később pedig Párizsban ismét egy izraeli repülőgépre nyitottak tüzet. Ezeken kívül más események is történtek, megalakult például az FLNC, amely Korzika függetlenségét akarta elérni.

   Tudomásul kellett venni, a tendencia csak erősödni fog, az akkori köztársasági elnök ezért egy terrorellenes akcióterv kidolgozására adott utasítást. A Vigipirate művelet a Vigilance (éberség) és a Pirate (kalóz) szavakból áll össze. A vigie ugyanakkor önmagában is jelentéssel bír, az őrhelyet nevezik így franciául. A szóösszevonás egyértelműen arra utalt, hogy felkészülnek a támadásokra. 

  A fő cél az volt, megelőzzék a terrorcselekményeket, ha pedig mégis bekövetkezik, akkor gyorsan megfelelően reagáljanak. Az országban minden olyan testületnek, szervezetnek, minisztériumnak kész tervekkel kell rendelkeznie, amely képes észlelni a fenyegetést, lépéseket tehet a megelőzésre, és konkrét válaszlépéseket hajthat végre. 

 A Vigipirate tervet azóta többször felülvizsgálták, és módosították a változó körülményeknek megfelelően. Minden olyan területre kiterjedhetnek a védelmi, megelőző intézkedések, amelyek célpontok lehetnek. Ezek közé tartoznak az államigazgatás szervei, a középületek, műemlékek, turisztika látványosságok, repülőterek, kikötők, nagyobb rendezvények, a közlekedési infrastruktúra, az egészségügyi intézmények, a közművek, az élelmiszerellátás elemei.

   Sokáig többfokozatú riasztási rendszert alkalmaztak, ezeket színekkel jelölték

 2014 óta már csak két szintet különböztetnek meg. Az egyik az alap, vagyis készenléti, a második a tényleges riasztás. Akkor rendelik el, ha terrorcselekmény előkészületéről van információ, vagy ha már megtörtént egy merénylet.

  Az első esetben a különböző titkosszolgálatok jelentései a nemzetvédelmi és biztonsági főtitkársághoz futnak be, a szervezet közvetlenül a miniszterelnökség alá van rendelve. A kiértékelés után döntenek a szükséges tevékenységekről. A jóváhagyás a kormányfő hatásköre, de az irányítás a belügyminisztériumhoz tartozik. Egy vagy több régióban, esetleg az egész országban életbe léphet. Külföldre is kiterjedhet, hiszen más államok területén is vannak érdekeik.

   A válsághelyzet kezelésére felkészült személyekből operatív törzset állítanak fel, melybe bevonják a helyhatóságok vezetőit, a prefektusokat. Gyorsan meghatározzák, hogy milyen a fenyegetettség jellege, hol és milyen módon jelent veszélyt, majd döntenek arról, hogy melyik szerv intézkedjen. Riadó esetén értesítik a lakosságot a sajtón keresztül, hiszen a legfontosabb cél az állampolgárok védelme.

   A Vigipirate műveletben a fegyveres erők alakulatait is bevethetik. Mindez törvény által van szabályozva, gyorsan elrendelhető, nincs szükség külön parlamenti felhatalmazásra. A jogvédőknek mégsem kell aggódni, mert ez nem hadi, vagy szükség állapot. A rendkívüli intézkedések csak ideiglenes jellegűek, az állampolgároknak nem érinti hátrány, jogaikat nem korlátozzák.

   1978 óta többször is magasabb fokozatot léptették érvénybe, melyek egy része a világpolitika eseménykehez volt kapcsolható. A különböző háborúk, és más országokban elkövetett cselekmények miatt indították be a gépezetet elővigyázatosságból. Szintén a védelem megerősítése miatt mozgósítottak a 98-as foci VB-n, vagy egyéb olyan eseményeknél, ahol sok ember gyűlt össze.

  Tényleges terrortámadásokra kellett reagálni a 90-es évek közepén. 1995-ben és 96-ban az algériai iszlám fegyveres csoport tagjai több robbantást hajtottak végre a párizsi RER (ottani HÉV) megállóinál.

2012 márciusában egy algériai származású személy márciusban 3 különböző alkalommal Tolouseban és Montabaunban 3 ejtőernyős katonát, és három zsidó gyereket, valamint egy tanárt lőtt le. A merénylő hatalmas fegyverarzenállal elbarikádozta magát a lakásában, 30 órás ostrom után végeztek vele.

  A Vigipirate levezénylése során a korábban említett koordinációra nagy szükség van, hiszen számos különböző fegyveres testület és, és persze a haderő bevonása lehet szükséges. A feladatkörük sok esetben átfedi egymást, nyilvánvalóak a párhuzamosságok.

  Kezdjük a rendőrséggel, amelyen belül van egy elitebb csapat. A CRS (Compagnies républicaines de sécurite - köztársasági biztonsági századok) tagjai rohamrendőri feladatokat láthatnak el, rendezvényeket biztosítanak, tüntetések, zavargások ellen léphetnek fel. Keménységük már-már hírhedt, időnként sok kritika is éri őket emiatt. A 61 században összesen 13000 fő teljesít szolgálatot, ebből kb. 75%-uk vethető az utcákon védelmi feladattal.

  A rendőrségnek több különleges, terrorelhárító alakulata is van, ez kissé szétforgácsoltnak tűnhet, de a közelmúltban komoly központosítás történt. A FIPN (Force d’Intervention de la Police nationale), vagyis a rendőri beavatkozó egység csak 2009-ben alakult meg, de ehhez csatolták a már létező három másikat, a nevük megtartása mellett. A legfontosabb az országos hatáskörű RAID (Recherche, Assistance Intervention, Dissuassion). A nevét azért alkották meg a jól hangzó kutató, támogató, beavatkozó és elrettentő szavak kezdőbetűiből, mert az így rajtaütést jelent franciául. 

 A GIPN (Groupe d’Intervention de la Police nationale) több kisebb csoportból áll, melyek 7 nagyvárosban, és 3 tengerentúli területen állomásoznak, de Párizsban nem.

A GIPN részt vett a terroristák kereséssében januárban  AFP-JIJI

   A főváros és környéke ugyanis a BRI-PP (Brigade de recherche d’Intervention Préfecture de Police de Paris) hatáskörébe tartozik. A brigád szó megtévesztő, mert ez nem dandár, szintén egy kisebb egységről van szó.

Charles Platiau/Reuters

   A helyi rendőrfőnökök alá tartozó kisebb alakulatokat elsősorban a veszélyesebb fegyveresek, bűnbandák leküzdésére vetik be. Természetesen alkalmasak túszhelyzetek megoldására, ha a szükség úgy kívánja, de az igazán nagy horderejű események felszámolása a RAID feladata. A kóserboltba történő behatolást is ők hajtották végre. Kifejezetten ilyen feladatokra készülnek, terrorcselekmények elleni műveleteket gyakorolnak.

A RAID tagjai a kóserboltnál

Platiau/Reuters

  2014 óta a FIPN-hez rendelt 3 egység toborzása, a kiképzés már közösen zajlik, hasonló módszereket alkalmaznak, és a pénzt is egy forrásból kapják. 

 A televízióban is látható volt, hogy mindhárom alakulat tagjai részt vettek a merénylők felkutatásában, hiszen nagy területeket kellett átvizsgálni.

         A rendvédelmi erőkhöz tartozik a csendőrség is, amelynek tagjai vidéken teljesítenek szolgálatot, kisebb városokban, falvakban. A maga 98 ezer fős állományával tekintélyt parancsoló testület. Hagyományosan a védelmi minisztérium alá tartozott, és katonai kiképzést kaptak. 2009-ben azonban átkerültek a belügyi tárcához, ugyanakkor megőrizték a militarizált struktúrát, és tradícióikat, ami megjelenésükben és módszereikben is tetten érhető.

  A csendőrségnél szintén van egy kemény mag, a Mobile Gendarmerie gyorsan átcsoportosítható századokból áll, a CRS-hez hasonló feladatokra vethetőek be, létszámuk nagyságrendileg megegyezik.

  A katonai múlt egyes területeken nagyon élesen megnyilvánul, például a mai napig van páncélos alakulatuk. Az egyik századuknál 28 VBC-90-es felderítő harcjárművet rendszeresítettek, melyek 90 mm-es löveggel rendelkeznek. Valószínűleg már nem használják ezeket, de a négykerekű VBRG járműből még van bőven, a vízágyún és tolólapon kívül gránátvetőt, géppuskát is felszerelhetnek rájuk.

  A katonai tradíciókra vezethető vissza, hogy volt egy ejtőernyős századuk, bár pár éve ez beolvadt a GIGN-be. A Groupe d’intervention de la Gendarmerie nationale a csendőrség különleges rendeltetésű alakulata. A RAID-hez hasonló céllal jött létre, de pár évvel korábban, és mint már említésre került, akkor még a védelmi minisztérium alárendeltségébe tartoztak. A főbb különbséget abban lehet meghatározni, hogy még mindig katonai alakulatnak tekinthető. Minden tagjuk kap ejtőernyős kiképzést, mivel ilyen bevetésekre szintén készen állnak, ráadásul külföldön is harcfeladatot hajthatnak végre. A legkényesebb feladatokra, eltérített repülőgépek, hajók visszafoglalására specializálódtak. A GIGN azon kevés alakulatok közé tartozik, amely már élesben is bizonyított ezen a téren, 1994-ben egy elrabolt gép utasait szabadították ki, a terroristákat megölték.

  Már említésre került, hogy fegyveres erőket is bevethetik a törvények szerint hazai földön. Nemcsak az emelt fokozatban, hanem készenléti helyzetben is jelen vannak a nagyvárosokban. A Párizst és környékét magába foglaló Île-de-France régióban például átlagosan 700-1100 katona lát el ilyen szolgálatot normál esetben. A szám persze megtévesztő, hiszen egyszerre nincsenek az utcákon, a pihenőidőket betartva váltják egymást.

  Néhányan attól tartottak, hogy a bevetésük a hadsereg hatalomátvételéhez, és totalitárius állam létrejöttéhez vezethet. A katonák azonban nem kaptak semmilyen extra jogkört. A gyanúsítottakat ugyan feltartóztathatják, de az őrizetbe vételre, nyomozásra a rendőri erők jogosultak, az ítélethozatal pedig a bíróságokra marad. A fegyverhasználat is szigorúan szabályozott, csak támadás elhárítására és önvédelemre nyúlhatnak a legvégső eszközhöz.

   A katonák őrzés védelmi feladatokat látnak el, hiszen erre egyértelműen alkalmasak. A közterületeken járőrözve megfigyelést végeznek, észlelhetik a gyanús személyeket, tevékenységüket. Azonnal jelenthetik ezt, rendvédelmi erőket kérnek a helyszínre, vagy maguk is intézkedhetnek. Ugyanakkor elrettenthetik a támadástól az elkövetőket, puszta jelenlétükkel meggondolásra késztethetik őket. A FAMAS gépkarabéllyal rendelkező jó kötésű, egyenruhás barettsapkás katona látványa tekintélyt parancsoló tud lenni.

 A FAMAS-ba éleslőszer kerül. Jérôme Fouquet - Ouest - France

 A lakosság biztonságérzetét növeli, amire szükség lehet. Amennyiben továbbra is járnak az emberek dolgozni, akkor az nem okoz fennakadást és kárt a gazdaságnak, a mindennapi életben.

Mindhárom haderőnemtől, a hadseregtől, a légierőtől és a haditengerészettől vezényelnek alegységeket ilyen feladatra. A flottától persze leginkább a kikötővárosokban erősítik meg a védelmet.

 Elsősorban a lövész, ejtőernyős alakulatok katonái lennének alkalmasak a Vigipirate járőrözésre, de szinte minden egység kiveszi a részét belőle. A műszakiak, vagy tüzérek is képesek megfelelően végrehajtani. A katonák nagy többsége gyakran lát el őrfeladatot a bázisán, és külszolgálatba sokat járnak. Ezalatt elsajátítják, mi a teendő, megtanulják a civileket figyelni. Természetesen a Vigipiratere külön felkészítik őket, mielőtt az utcára kimennek. A motivációjuk nagyon jó, büszkék arra, hogy a nagyvárosokban védhetik a hazájukat, a lakosság általában megbecsüli a jelenlétüket. Az állam pedig azzal növeli az elismerést, hogy a fizetésükön felül pótlékot kapnak, ez még inkább kedveltté teszi számukra a Vigiprate küldetéseket. 

  A járőrözést természetesen gyalog végzik, de vannak járműveik is. A Land Rover terepjárókat a közlekedéshez veszik igénybe, ezek jobban megfelelnek a városi forgalomban, mint a teherautók, a harcjárművekre pedig nincs szükség.

  A januári terrorakcióra a törvény adta lehetőség miatt gyorsan reagáltak, már a következő 3 nap során 600 további katona érkezett Párizsba. Talán nem meglepő, hogy ezek többsége ejtőernyős, tengerészgyalogos, és lövész ezredekből került riadóztatásra, de híradós katonákat szintén mozgósítottak. Ők a kommunikációt biztosították a megnövelt létszámhoz. A merénylők likvidálása után sem vettek vissza a készültségből, 5000 katonát vezényeltek ki a laktanyákból. Ilyen méretű erősítést is könnyen végre tudtak hajtani, az alakulatok fel voltak rá készülve.

  A fegyveres erők bevonása egy további területen szintén hasznos volt, ez pedig a légi szállítás. Többszörös együttműködést hoztak tető alá már korábban. A légierőnek és a hadseregnek is vannak különleges műveletekre dedikált forgószárnyasai, melyek egy részét egy újabb formációba vonták össze. A GIH (Groupe interarmées ’d hélicoptéres) egy összhaderőnemi helikopteres alakulat, mely belföldön hajthat végre akciókat, feladatuk a RAID és a GIGN támogatása, szállítása.

A bázisul szolgáló repülőtéren állomásozik rajtuk kívül a csendőrség légi egységének parancsnoksága is, amely szintén lehetőséget biztosít a további együttműködésre. A kooperáció látható volt januárban, mivel a katonai Cougar helikopterek a GIGN tagjaival a fedélzetükön folytatták a keresést és megfigyelést, de a Gendarmerie feliratot viselő EC-145-ösök is ugyanazon légtérben repültek. 

    Az együttműködés szót újra és újra le kell írni, mert ez az egész Vigipirate kulcsa. A GIGN és a RAID szimultán került bevetésre, koordinált módon, mert két túszhelyzetet kellett megoldani. Ebben az esetben jól jött, hogy több különleges egység is rendelkezésre állt. Valószínűleg Franciaországban ezt követően még inkább fel lesznek arra készülve, hogy egy időben képesek legyenek több helyen beavatkozni, ha kell. Csak feltételezés, de a hadsereg és a flotta számos különleges alakulatát érintő tervek szintén készen állnak valahol, hogy azokat válsághelyzetekben elővegyék.