Eddig nem ismert képességekkel rendelkeznek majd a magyar PzH 2000 önjáró lövegek! Az egyik vadonatúj példányt sok más haditechnikai eszközzel egyetemben kiállították a Városligetben az ünnepi hétvégén. A következő képeket alaposabban megtekintve érdekes dolgokat lehet felfedezni. Következzen egy kis összehasonlító verselemzés a németeknél rendszeresített PzH 2000-essel. Az önjáró löveg jobb oldalán egy nagyobb doboz található, amelyben nappali és éjszakai kamera van. Mögötte pedig a légkondícionáló berendezés külső egyége lett felszerelve. 

 A tavalyi hadgyakorlaton fotózott PzH 2000-esen egyik sem látható. Közelről a ház, amelybe a két kamerát beépítették. Rossz látási viszonyok közt a vezetést a hőkamera segíti. Így nem kell árulkodó módon fényszórót használni. Bundeswehr PzH 2000, se légkondi, se kamerák. Egy kis magyarázat a magyar tulajdonú önjáró lövegekhez, a jelzések lényeges információt közölnek. A 25-ös szám a lövészdandár hadrendi száma, a 101-es pedig az ágyútarackos tüzérosztályé. A kettő közé pedig az osztály feladatát, méretét jelző szimbólumot festették fel, a NATO egységesített katonai jelzésrendszerének megfelelően. A két kis vonal a téglalapon zászlóaljméretű egységet jelent, a pont tüzérséget, és azt veszi körül a stilizált lánctalp, ami az önjáró jellegre utal.Összesen 24 darab PzH 2000 önjáró löveget vásároltak a Magyar Honvédség számára. Ezek a 101. ágyútarackos tüzérosztály állományába kerülnek, hogy majd a leendő nehézdandárunk tűztámogatását képesek legyenek ellátni. Az, hogy ez pontosan mennyi üteg lesz, milyen eloszlásban, még nem ismert. De az biztos, hogy újjáled a az önjáró tüzérségünk, ami a 21. században alapkövetelmény egy modern haderő számára. 

Az önjáró tulajdonságnál talán nem is az a legfontosabb, hogy saját erőből érkezik meg a kijelölt tüzelőállásba, hanem az, hogy azt gyorsan el is tudja hagyni. A lövéseket néhány perc alatt leadja, majd azonnal távozik, hogy az ellenséges tűzcsapást elkerülje, és az csak egy üres területre csapódjon be. Az L52 kaliberhosszúságú csővel 30-36 km-es távolságban lévő célokat is leküzdhet. Különleges gránátokkal ez akár 40-60 km-re is lehetséges. Az is lényeges, hogy a 155 mm-es gránát a mérete és tömege miatt jóval nagyobb pusztításra képes, mint a 152 mm-es.

Több különböző gránátot lőhetnek ki a csőből. Talán a Magyar Honédség számára megveszik az Exclaibur GPS vezérlésű gránátot, amellyel precíziós csapásmérés lesz lehetséges. Németországban pedig hadrendben áll a SMArt 155 típus, amelyben két kisebb altöltet van. Ezek a meghatározott célterület felett kiesnek a gránátból, kinyílik az ejtőernyőjük, és kúppaláston forogva páncélozott célt keres az érzékelőjük. Ha ereszkedés közben az érzékelőjük nehezebb járművet érzékel, akkor felrobban a kumulatív töltete, és így felülről támadják a célt. Ezzel a módszerrel még harckocsikat is megsemmisíthetnek.     

A futómű lényegében megegyezik a KF41 Lynx harcjárműével. A lánctalpszemek, és a futógörgők ugyanazok, csak az önjáró lövegnek az utóbbiból 7 van, a Lynxnek pedig csak 6. A torony hátulján egy nagyobb méretű tárolóláda van.  A német lánctalpason ilyent nem láttunk. A PzH 2000-es nem tréleren, hanem lábon érkezett a Városligetbe. Hogy miért? A következő képnél lesz a magyarázat.A rendszámtól balra a NATO MLC (Military Load Classification), vagyis katonai teherbírási osztályozása látható. A PzH 2000-es csak olyan utakon, hidakon haladhat át, amelynek teherbírása legalább 62 tonna. Ezért nem hajthatott rá az autópályáról bevezető hídra a vontató a tréleren lévő PzH 2000-essel. Előtte megálltak, és az önjáró löveg a lánctalpain gördült be a ligetbe.Ami szintén feltűnt a magyar lövgenél, hogy a tetőre és több más helyre kiegészítő páncélzat elemeit szerelték fel. Közelről szemügyre véve jól látszik, hogy kb. 50 mm lehet a kiegészítő páncélelem vastagsága. Nem közvetlenül a páncélra lett felszerelve, attól távolabb van, így légrést alakítottak ki a kettő között. Ez a kialakítás is növeli némileg a védettséget. A kiegészítő páncélzat a felülről érkező lövedékek ellen nyújthat védelmet. A tüzérségi lövedékek, kazettás lőszerek, bombák altöltetei, a drónok kisebb rakétái, bombái, vagy épp kamikaze-drónok elleni védettséget növelik. Az elemek által nyújtott védelem mértéke nem ismert, minden bizonnyal titkos. Valószínűleg a csak a tesztelést végző szakemberek ismerik ezt az adatot. 

A páncéltest elején is volt egy ilyen elem. A pótpáncélzatot a német PzH 2000-esen nem lehetett látni, de a felszerelésére szolgáló rögzítési pontokat igen. 

A megállni tilos tábla a hétvégén nem volt érvényes a Kós Károly sétányon.