Harci Vasak

2020. április 22. 12:29 - Harrdder

Légvédelmi egyveleg a sivatagból I.

Volhov, Nyeva, Kub és Sztrela

Új tematikus sorozatot indítok, melynek első részében légvédelmi rakétarendszerek elemeit, vagyis inkább a maradványaikat mutatom be. A korábbi posztokhoz képest egy különbség azonnal megállapítható, ezek nem különböző országokból érkeztek Irakba, mindent a Szovjetuniótól vásárolták. Az itt bemutatott eszközök kivétel nélkül hazánkban is rendszeresítve voltak, jól ismerek idehaza. Az viszont már újdonság lehet sokaknak, hogy az indítóállványokat, és rádiólokátorokat nem telepített, hanem menethelyzetben fotóztam a roncstelepen. A neten viszonylag kevés ilyen fényképet találni. A légvédelem azért is érdekes téma, mivel Irak 1991-től 2003-ig folyamatosan próbálkozott a kijelölt repüléstilalmi övezetekben tevékenykedő szövetséges repülőgépek lelövésével. A lokátorral történő besugárzás, vagy rakétaindítás persze gyors válaszcsapást erdeményezett legtöbbször.  Az iraki légvédelmi tüzérek szorongatott helyzetben voltak. Egyik oldalról a parancsnokaik eredményt követeltek tőlük,  másik oldalról pedig célpontnak számítottak, az életüket kockáztatták.    

Elsőnek itt van mindjárt az Sz-75-ös Volhov komplexum SzM-90-es indítóállványa. Biztosan sokan tudják, de azért leírom, a fegyver korai változatának első éles bevetésére 1960 május 1-én került sor, sikerült lelőni a Francis Gary Powers által vezetett U-2-est. Igaz ehhez legalább tucatnyi rakétát indítottak, és egy saját MiG-19-est is lekaptak az égről, nemcsak az amerikai behatolót. Powers túlélte, a szovjet pilóta viszont nem.

p1010344.JPG

Az Sz-75-ös rendszer több évtizedig volt a Varsói Szerződés, és sok baráti ország honi légvédelmének meghatározó típusa. A korszerűsített példányok egyes helyeken még most is szolgálatban vannak.

p1010428.JPG

Általában kiépített, állandó tüzelőállásban települtek, de mint látható, ezt az indítóállványt is össze lehetett „csomagolni”. Vietnámban, és Egyiptomban gyakran telepítettek át egész osztályokat. Az üres állásokban megtévesztő maketteket hagytak, és tűzgyújtással, füsttel imitáltak indítást, hogy magukra vonják a támadást az elrejtett valódi rakéták védelmében.   p1010468.JPG

Ez pedig itt a kisebb, de sok tekintetben hatékonyabb Sz-125-ös rendszer 5P-73 indítóállványa. A képen szintén menethelyzetben látható, így települhettek át egyik tüzelőállásból a másikba. Ilyen állapotában szinte rá sem lehet ismerni. p1010424_2.JPG

A szerb légvédelem tisztje, Dani Zoltán 1999 tavaszán ennek nagy hasznát vette, a parancsnoksága alá tartozó üteget éjszakánként mozgatva elkerülte, hogy a NATO hadereje felderítse a tartózkodási helyüket. A sikeres rejtőzködés tette lehetővé, hogy két repülőgépet lelőjenek, egy F-117-est, és egy F-16-ost.

A csapatlégvédelmi eszközök a lövész és harckocsi alakulatokat oltalmazzák, ebből következik, hogy azokkal együtt mozognak, vagyis eleve önjáró kivitelben készülnek. Erre kiváló példa a Kub komplexum 2P25 lánctalpas indítójárműve.

p1010549.JPG

A jobb állapotban lévő, és korszerűsített változata még mindig rendszeresítve van a Magyar Honvédségnél.

p1010541.JPG

Ha jobban megnézzük az alábbi képen lévő 2P25-öst, akkor észrevehetjük, hogy egy furcsa átalakítást végeztek el rajta. A eredeti állványra ugyanis a repülőgépekre függeszthető APU-60-as és APU-13-as indítósíneket installálták. Vagyis a járműről nem az eredeti 3M9-est, hanem R-13-as és a R-60-as légiharcrakétákat indíthatták.

p1010419.JPG

A módosítást azért eszközölhették, mert Iraknak a légvédelmi rakétákból a már említett 1991-2003-as periódusban a folyamatos harctevékenység miatt nagyon megcsappant a készlete, míg a repülőgép-fedélzeti fegyverekből sok maradhatott raktáron. 1991-ben légierő nem igazán állt bele a hadműveletekbe, és az elrejtett készleteiket sem semmisítették meg a légicsapások.

p1010426_2.JPG

Hasonló szükségmegoldásokkal máshol is próbálkoztak, a közelmúltban a jemeni háborúban lőttek le több helikoptert és a vadászgépet földről indított R-60-asal, R-73-assal, de még és R-27-esssel is.

 A rakéták szállítására és töltésére speciális járműveket használtak. A Zil-131-es teherautóból kialakított 2T7 jármű a darujával tudta megoldani ezt a feladatot.

p1010438.JPG

p1010341_1.JPG

A 2P25 indítót egy teljes javadalmazással, 3 rakétával tudta kiszolgálni. A középső eszközt viszont nem ismerem fel. 

Szintén a csapatlégvédelem eszköze volt a Sztrela-1-es, amely a BRDM-2-es felderítő harcjármű módosításával jött létre.

p1010381.JPGA rendszer a 9K31 típusjelet kapta, és a torony fölött lévő állványon négy konténerből indíthatta a 9M31-es infravörös önirányítású rakétákat.

A rakétakomplexumok fontos elemei voltak a rádiólokátorok, amelyekkel a célok felderítését és a célravezetést végezték. A Kub rendszer természetesen önjáró segítőket kapott, ezek közül az egyik a PRV-16-os, amely kizárólag a célok magasságának meghatározását tudta elvégezni.

p1010572.JPGAz ilyen, nem körbeforgó, csak bólogató antennamozgást végző lokátorok idehaza régebben a hülyegyerek, vagy a párttitkár gúnynevet kapták a katonáktól. A képen egy menethelyzetben lévő példány látható, az antennát a KRaZ-255B járműre hajtogatták. 

 p1010854.JPG

A P-40-es rádiólokátort az AT-T lánctalpas tüzérségi vontatóra telepítették, és eredetileg a Krug komplexum lokátorának szánták. Azonban Iraknak a Krugot nem adták el a szovjetek, a Kubokhoz viszont adtak 10 darab P-40-est.

 p1010862_1.JPG

 A Nyeva komplexumhoz tartozhatott valaha ez az összecsomagolt P-15-ös lokátor.

p1010652.JPG

A Tropa nevű P-15-öst a Zil-157-es teherautóra telepítették. Már a 80-as években is nagyon ósdinak tűntek ezek a szovjet járművek. 

 Folyt. köv! 

13 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://killermetals.blog.hu/api/trackback/id/tr5115631284

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

molnibalage 2020.04.23. 10:53:02

Ha valakit bővebben érdekel a képeken látható eszközök történelme, képességei.
htka.hu/2017/12/20/haditechnikai-osszefoglalo-2017-es-kiadas/

Néhány ábra a szervezeti felépítésről, ami nem került bele a fenti doksiba.

Egy idealizált szovjet mintájú gépesített lövész hadosztály csapatlégvédelme
(MANPAD nékül).
i.imgur.com/qAjEvGf.png

Egy 2K11 Krug dandár felépítése csak a legfontosabb elemekkel
i.imgur.com/lcsTjPi.png

2K12 Kub a később kapott AVR eszközökkel
i.imgur.com/XqtWcDW.png

prakp 2020.04.23. 13:20:21

Egy kis nosztalgiát ébresztettek bennem ezek a képek... Köszi!

(MH. 11. Duna Légó)

Tuvalu 2020.04.23. 13:43:18

Bennem az ébresztett nosztalgiát, hogy a 90-es évek közepén egy tipikus hír volt hogy :
"Békésen járőröző amerikai gépeket támadó szándékkal bemértek iraki radarok, ezért kénytelenek voltak megsemmisíteni azokat".

Na most az első bekezdésben ez volt megismételve.

Nem ám, hogy amerikaiak odamentek szétbombázni valamit, aztán megindokolták a legnagyobb hazugsággal. Nyilván Clinton se azért inditott bombázást egyszer, hogy a másnapi újságok címlapjának csak a felület felén szerepeljen a Lewinsky ügy.

Persze a háború piszkos dolog szó se róla. Szaddamot nem kell védeni.

Harrdder 2020.04.23. 13:44:55

@molnibalage: 1. Köszi szépen a részletes ismertető linkjét. Én nem akartam típusismertetőt írni, azt megtették már azok, akik nálam sokkal jobban értenek hozzá. Beleolvastam, a nagy részével már eddig is tisztában voltam, de azért az megdöbbentett, hogy milyen nagy mennyiségen voltak ezek hadrendben csak a Szovjetunióban. Mennyi pénz, erőforrás ment rá a sok osztály felszerelésére, telepítésére, üzembentartására! Nem csoda, hogy megroppant a gazdaságuk.
2. Ha jól értelmezem, minden lövészezredben volt két légvédelmi zászlóalj? És egy felderítő lövész zászóaljhoz tartozott 4 Osza? A hadosztály szinten volt meg a Krug és a Kub? Vagy azok a harckocsizó alakulatokhoz voltak rendelve? @prakp: Igen, ami a képekből nem derül ki, és elveszik a techika bemutatása közben az az emberi tényező. Hogy mennyit gyakorolták a rakéták töltését az állványokra, és hány éjszakai szolgálatban bámulták a lokátorok indikátorait a kezelők. Ha jól tudom, egyetlen Volhov osztály állományában 130 sorkatona volt a hivatásosokon kívül. Ennyi ember kellett, hogy hat indítót kiszolgálhassanak, persze váltásokban.

molnibalage 2020.04.23. 14:14:18

Hú, akkor szépen sorban.

A 460. oldal fontos még ehhez. Hogy a háborús szervezeti felépítés a békeidőstől eltér, ott a hk. ezred állományát szétdobták volna és ezzel lettek volna felduzzasztott zászlóaljak. Egy ezredben így 2 db támadó és 1 db tartalék zl lett volna. A tartalék zl.-nak nem kapott sem az ezred közvetlen légvédelméből, sem a hadosztály Oszájából

Egy gl. hadosztálynál névlegesen lett volna 20 db Osza, 1 db Osza ezred. Ebből 16 db volt a támadó zl-nál. A maradék 4 db ahova küldik. Egy lehetséges eset, hogy a felderítő zl. kapja őket, hiszen ők szaladhatnak bele pl. ellenséges helikbe. De ez nincs kőbe vésve.

Tehát hiába volt ho. szinten Osza ezred, valójában azokat szétószórták úgy, hogy adott zl-hoz kerültek volna, de legalább úgy, hogy ezredenként 4 db.

A Kub ezzel szemben tudtommal oda lett volna, ahova a ho. küldi, mert annak semmi értelme nem volt, hogy 1 db ezrednek adjanak 1 db osztályt. A helyzetnek megfelelően hoztak volna létre egy lefedettség, hogy hova mennyi célcsatorna kerüljön. Csak a magyar változatból ez is kimaradt. Amit angolra lefordítottam, az sokkal jobb és több lett a csapatlévédelemnék. A szerkezete is más ennek a fejezetnek.

Teljesen idealizált esetben mondjuk így néz ki ez oszás és kubos hadosztály. 1 db osztály áttelepül a Kub osztályoknál. Mivel a Osza megáll és tüzel, ott minddel számoltam. A célcsatorna sűrűség eltérés jól látszik rajta.
i.imgur.com/2WbyANT.png

A nemirányított bombák és rakéták idején a Kub valamiféle területvédelmi képességgel is bír, az Osza nem. Viszont a nagyobb HMZ = nagyobb ciklusidő. Az oszák összességében jobb védelmet adtak szerintem. Csak mivel a fejlesztése iszonyatosna megcsúszott ezért a VSz tagállamok csak 1980 után kezdték megkapni őket, így sok helyen Kub lett beszerezve és megtartva. A Kub eredetileg csak a hk. ho-ok légvédelme lett volna. De a VSz-ben a szovjeteken kívül kb. általános lett ho. szintű. Az Oszák érkezése után is sokszor.

2K11 Krug az hadsereg szint és hds. csoport. Amíg nem volt Krug a VSz országokban azok sokszor 2K12 Kub-ot használta helyette. Pl. mi is. Persze nem volt meg egyikből sem soha a névleges szovjet mennyiség.

Az angol változat itt van egyébként.
www.mediafire.com/folder/ibpuhagkr7a8w/ENG_-_HT_Osszefoglalo

molnibalage 2020.04.23. 14:14:56

@Harrdder: Egyszer talán frissítve lesz a nagy írás. úgy 5-10 év múlva...

Harrdder 2020.04.23. 21:06:41

@molnibalage: Köszi a válaszokat, örömmel veszek itt minden szakmai kommentet, amelyből tanulhatok. Engem pont a szervezeti felépítés érdekel jobban, az alkalamazhatóság.
1. Az látható, hogy a szovjetek nagy hangsúlyt helyeztek a saját országuk, és a harcba induló csapataik légvédelmére egyaránt. Nekem például sokkal jobban tetszik a csapatlégvédelem szó, mint a SHORAD. Valahogy jobban visszaadja a harctéri doktrínájukat.
2. Egyértelmű, hogy van egy elméleti, ideális terv, és van a valóság, amikor a hadosztály, vagy hadsereg paraancsnoka szembesül a realitásokkal. Aki volt már katona, tudja, hogy még egy zászlóalj sincs soha feltöltve teljesen. A harcérték elég ritkán egyezik a tankönyvekben leírtakkal, háborúban, vagy csak egy gyakorlaton sokkal kisebb mennyiséggel kell számolni már az meginduláskor is. Élőerő: Nincs annyi ember, mert beteg, máshová vezényelték, a maradék állomány egy része nincs megfelelően kiképezve. A technikára ugyanez leírható. Egy részét elviszik máshova, aztán jön a jelentés a lerobbanásokról, elakadásokról. És még csak ezután jön be a harci veszteség. @Tuvalu: A posztból hiányzott a "békésen" szó, törekszem a kiegyensúlyozottságra. Ez haditechnikai blog, habár tényleg nehéz a politikát kizárni teljesen.

molnibalage 2020.04.23. 21:12:16

@Harrdder: Öööö, a SHORAD soha nem volt = csapatlégvédelem. Az egy eszközkategória, nem egy lényegében fegyvernem lefedése.

Az angol változatban az army air defense résznél táblázatokban van célcsatorna sűrűség becslés a szovjet, a a különféle VSz államok célcsatorna sűrűségről a 46. oldatól. Brutális a különbség mennyiségre is, nemhogy minőségre.

A szovjet és a mai orosz csapatlévédelem egyedi. Soha nem nem volt a közelében sem nyugaton, mert nem is volt cél. Az ott lényegében SP AAA és IR/RAD SP SHORAD-re korlátozódott, de még az Osza HMZ-je alatt maradva...

lujo1111 2020.04.24. 06:26:47

egy cikk a szövetséges csapatoknak az Irakkal kapcsolatos elektronikai hadviselésiéről (EW) : lazarbibi.hu/index.php/haditechnika/154-ew-az-obol-haboruban
Iraknak esélye sem volt, mert hagyományos fegyverei voltak, míg "A szövetséges erők teljes EW fegyverzetben kezdték meg a háborút. Amit az ipar ebben a vonatkozásban akkortájt csúcstechnológiában produkálni tudott, az mind ott volt az Öbölben. A szövetségesek eszköztára ezen a téren minőségben átlagosan 30 évvel meghaladta a hasonló feladatú iraki EW eszközöket. Mennyiségét tekintve pedig többszörös elektronikai túlerővel lehetett számolni. " Arról nem is beszélve, a szövetségesek a háború előtt " a felderítő műholdak átmanővereztetésével több mint tíz felderítő műholddal szoros űrmegfigyelést alakítottak ki Irak felett. Fényképező, rádiótechnikai és különböző érzékelőkkel felszerelt műholdak szolgáltatták az adatokat, amelyeket nagy tapasztalatú szakértők értékeltek ki. " Szóval Iraknak esélye sem volt.

lujo1111 2020.04.24. 06:50:51

Tudom persze a cikk egy pillanatig sem állította, h Irak megnyerhette volna a háborút, de azt hiszem, a Varsói Sz sem lett volna sokkal sikeresebb, mert a SzU ezen a téren alaposan le volt maradva. A tömegpusztító fegyverek korában meg felesleges ezen lamentálni, mert ennek nyertese nem lesz. Persze a hagyományos fegyvereket most is fejlesztik, ahogy a tömegpusztítókat is egyre több ország birtokolja, és ha ezekben az országokban a fanatikusok kezébe kerülne, akkor elég szomorú vége lesz a Földnek.

molnibalage 2020.04.24. 10:05:58

@lujo1111: Hatalmas tévedés van ebben az előz kommentben is.
Volt eltérés, de nem 30 év.
A mennyiségű túlerő is számított.
A Szu sok téren nem volt lemaradva. A NATO harckocsizó erő a Leo2A1 és M1IP és M1A1 előtt konkértan a közröhej szintjén voltak a T-80B, T-64BV és a T-72B-hez mérve.

A csapatlégvédelmük meg kb. sehol nem volt és egyáltalán nem volt az deafult, hogy az USAF kivívta volna a légi fölényt egy hagyományos háborúban az F-15 és F-16 tömeges elterjedése előtt...

Harrdder 2020.04.24. 11:04:26

@molnibalage: Az valóban jól érzékelhető, hogy a szovjeteknél a csapatlégvédelem nagyon fontos volt. Már az szemet szúr, hogy milyen sok típust tartottak hadrendben egyidőben, a mennyiségről nem is beszélve. Itt azonban felmerül egy kérdés: Talán azért volt ez, mert tisztában voltak a NATO légierőinek képességeivel? Eleve számoltak azzal, hogy a saját fontvadászaik (ami ugye harcászati légierőt jelent) nem lesznek képesek megvédeni az előrenyomuló alakulataikat? Így inkább a hadseregre testálták a feladatot, persze biztosítva hozzá az eszközöket? Ellenben a NATO-nál inkább bíztak a Hawk, Nike Hercules, később Patrot rendszerek, vagy inkább a saját vadászaik védelmében? @lujo1111: Szoktam olvasni a Lázárbibi oldalt, kedvelem a részletes írásait. Az 1991-es DS hadműveletre nem szívesen reagálnék, nem lehet ezt pár sorban megválaszolni, összetetteb a téma annál. Egy dolog viszont biztos, a szövetségesek először a légvédelemre mentek rá, lásd helikopteres behatolás a légicsapások első hulláma előtt.
A légvédelmet teljesen soha nem sikerült kiiktatni, Bagdad körzetében egy külön zóna volt, amelyet csak az F-117-esekkel és robotrepülőgépekkel támadtak. Azt a körzetet a többi gép gondosan elkerülte. A Varsói Szerződés kontra NATO összecsapás sem lett volna egyértelmű, még nukleáris fegyverek bevetése nélkül sem. Olyan bődületes mennyiségű harckocsi, repülőgép, tüzérség, harcászati rakéta, különleges műveleti csoport került volna bevetésre, amelyek mindkét oldalon iszonyatos veszteségeket okoztak volna emberéletben, és technikában egyaránt.

molnibalage 2020.04.24. 12:08:44

@Harrdder:
A NATO légierőkben, de minimum az USAF-nál a légi utántöltés bevett volt már 20+ éve a 70-es évek végén. Az F-15/F-16 és az F-4-gyel és A-10-zel értelmezhető CAP időt tudtak elérni.

A szovjeteknél ez a MiG-21/23 családdal lényegében lehetetlen volt.
A NATO félstatikus védelemre készült, hiába volt piszok mobil a HAWK nyugati szemmel, mégis a HAWK vonal okkal volt ott és ahol az NSZK-ban... Nem az NDK-NSZK határ közelében volt. Ebből sejthető, hogy mennyire gondolták kivédhetőnek a VSz támadását...

A szovjet doktrína alapvetően elért több helyen a nyugatitól a II. vh-s tapasztalataiknak köszönhetően. Meg ők a szocializmus "védelmét" úgy képzelték el, hogy a Milánóban és Velencében kell megvédeni a magyar és Párizsban a keletnémet cuculizmust. Ahhoz kell mobil csapatlégvédelem. Ahhoz, hogy félstatikusan védekezzen az ember, nem rossz ott sem, de nem létszükséglet...

Ettől függetlenül a NATO országok csapatlégvédelmét és elégtelennek tartom. Akkor és most is. Az Sz-300V és a Buk nagyon drága és overkill, de egy Osza szintű dolog a 70-es évek közepétől nagyon durva dolog volt. 10 km-es HMZ 25G-t tudó rakétával úgy, hogy akkoriban a PGM rakéták (AGM-65) is 4-6 km-ről ha voltak használhatóak? Elég durva volt.

A sokat leszólt arabok is elég szépen felkockázták az IAF-et. 3 hét alatt a légierő 1/3-ada odaveszett és szinte minden a földi légvédelem lőtt le. Úgy, hogy Sztrela-2, Kub és SIlka volt a fő erő. Na, a szovjeteknél 1976 után elsővonalas egységekhez ár ömlött az Osza-AKM és volt Sztrela-10M is.

Ne legyenek kétségei senkinek, még az elsővoalas USAF erőknek is komoly veszteségek okoztak volna egy konvencionális összecsapás esetén a 70-es évek közepén és végén is. A másodvonalas európai erőkre meg aztán hajjaj.... A Fiat G.91, F-104, F-5 gépek ellen "picit" volt csak durva a szovjet csapatlégvédelem. Még a VSz is egész jó volt.

Az A-10 és F-16 megjelenése változtatott meg dolgokat. Az A-10 igen jól védett volt mindenféle IR/EO ellen az infracsapdák tömegeivel és sokkal kisebb IR képe volt a hajtóműnek. Az AGM-65-tel kint tudott maradni az Silka HMZ-n, ha nem a semmiből jöttek elő. Az Osza-AKM volt az, ami igazán lábremegtető volt. Meg az Kub, mert a gép repülési teljesítményével a Kub elől kitérni szinte reménytelen lett volna. De a fűnyíró magasság és 12-15 km-es távolság és domborzat adott sanszot meg az ALQ-131 a VGPO zavarással.
Harci Vasak