A magyar szárazföldi alakulatokról keveset publikálok, de végre jó lehetőségem adódott, hogy némileg pótoljam ezt a mulasztást. Rajtam kívül több tízezernyi embernek adódott lehetősége múlt hétvégén megtekinteni a dinamikus bemutatókat a Honvédelem Napján. A legtöbb beszámoló elsősorban a repülőgépekre, és a jövőben rendszeresítésre kerülő eszközökre fókuszált. Azonban a tűzszerészek, katonai rendészek, és a gépesített lövészek szintén megvillantották a képességeiket a nagyérdeműnek. Megragadnám tehát az alkalmat, hogy a lövészek harcászati bemutatójáról is közzé tegyek néhány fotót. Nevezhetjük őket nyulaknak, bokorugrónak, gyalogságnak, de a lényeg az, hogy nagyon fontos fegyvernemről van szó, minden hadsereg fő erejét ők alkotják. Nekik kell a sárban, hóban, porban végrehajtani a védelmi, vagy épp támadó harcfeladatokat.
A bemutatóra a hódmezővásárhelyi 5. Bocskai István Lövészdandárból érkeztek a BTR-80-as harcjárművek, és a katonák. A szimulált harcfeladatra egy szakasz négy harcjárműve indult el, melyek közül egy a parancsnoki nyuszibusz.
3 jármű oszlopban mozgott előre, a toronyverekkel több irányba céloztak, 360°-os figyelést végeztek. A képen nem látható negyedik BTR-80-as terepkutatóként előrébb, és oldalt haladt.
Az ellenség lesben álló harcjárműve, és egy lövészraj megtámadta az előremozgó szakaszt. Természetesen ilyen sík terepen ez előnytelen helyzet lenne számukra, és szemből sem a legjobb ötlet az ilyen harctevékenység. A bemutató során viszont a nézőknek megrendezett változatnál a képességbemutatón volt a hangsúly.
Az ellenség katonái más egyenruhát viseltek.
A terepkutató BTR-80-asból kiszálltak a katonák, a többi nyolckerekes pedig szétnyitódott, és előrébb nyomultak. A bemutatón csak a 14,5 mm-es nehézgéppuskával rendelkező BTR-80-asok vettek részt, a gépágyús BTR-80A harcjárművek nem, pedig azoknak nagyobb a tűzerejük. Talán a hangerőt akarták alacsonyabb szinten tartani a nézők miatt.
A szakasz három harci rajból áll, mindegyikben két géppuskás van.
A KPVT mellett egy 7,62 mm-es PKT géppuska is van a BTR-80-as tornyában.
A többi BTR is beérkezett, egy vonalba rendeződtek, a kiszállt katonák harchoz vágták magukat.
Az egyik géppuskás épp hevedert cserél.
Újabb BTR-80-asból szálltak ki a lövészek.
A fekvő tüzelési helyzetből a rajparancsnok utasítására folyamatosan szökelltek előre.
A rövidtávú futás után újra a "harchoz" testhelyzet felvétele javallott a tankönyvek szerint.
A támadás során folyamatosan lőttek a PKM géppuskákkal, a gépkarabélyokkal, és a toronyfegyverekkel. A torkolattüzek, a lövések döreje, és az üvöltve kiadott parancsok ízelítőt adtak a nézőknek, milyen egy harcászati gyakorlat. Az AK-63-asokból egyaránt használták a fatusás F, és a behajtható válltámaszos D változatokat. Ezeket nemsokára lecserélik az új BREN 2-es gépkarabélyra.
A géppuskás tartalék rakasza a málhamellényhez volt rögzítve. A nézőktől ugyan távolabb voltak a katonák, de néhány hüvely azért a kordonon túlra repült.
A katonák mozgása során nagy figyelemre van szükség. Egy vonalban kell maradniuk, hogy szemmel tarthassák egymást. Itt vaklőszereket használtak, de élessel tüzelve ha valaki a másik elé kerül, abból nagy baj lehet. A harcjármű vezetőjének és a katonáknak egyaránt figyelniük kell, nehogy a kerekek alá kerüljön valaki. A szakaszban egyébként hölgyek is voltak.
Egyre közelebb kerültek az ellenséghez.
Egy katona megsebesült, a társai megkezdték az ellátását.
Az ellenséges rajt megsemmisítették, elérték az állásaikat. A katonákat átvizsgálták.
A sebesült ellátása folytatódott, később a harcjárműbe vitték.
A támadásnak vége. A katonák beszálltak, majd távoztak.
A bemutató persze csak egy ízelítő volt a lövészharcászatból, mindezt a nézők kedvéért rendezték meg így. A valóságban teljesen másként alakulhat egy szakasz tevékenysége. Ráadásul nem magukban, hanem század, zászlóalj-kötelékben harcolnak. Az aknavetők, páncéltörő rakéták, tüzérség, és harckocsik támogatása is szükséges a sikerhez. A repülőgépek, harci helikopterek támogatása szintén elengedhetetlen.