Annyira száraz és tényszerű információnak hagzik, amikor a sajtóban megjelenik a hír, hogy a Magyar Honvédség vadászrepülői miatt fokozott hanghatás várható az ország egyes helyein. A Gripenek viszont nemcsak akkor repülnek, amikor azt bejelentik, Kecskeméten folyamatosan zajlik a kiképzés. Ez csak az ország más pontjain megy ez ritkaságszámba. Egy ilyen, mondhatni átlagos üzemnapot nézhettünk meg. 

Ki kell javítanom az előbbi kijelentésemet. A repülésben nincs rutinfeladat, átlagis nap. Minden egyes alkalom ugyanazt a felelősségteljes, komoly munkát igényli azoktól, akik tagjai ennek a csapatnak.  4 együlésest készítettek elő a repülésre. A 40-es oldalára felfestett őz, és a Kosice (Kassa) felirat komoly tartalommal bír. Az utóbbi a hírekbe is bekerült, amikor kényszerleszállást kellett végrehajtani, de nem lett  komolyabb esemény. Kisméretű, kecses gép, mégis iszonyatos erő van benne. A műszakiak is megérkeztek, ki motorral, ki kerékpárral. Biztosan vegyes érzelmekkel fogadták, amikor 70 ember fotózta minden mozdulatukat. Az érdeklődést talán jólesik, de lehet, mégsem erre vágynak, amikor összpontosítani kell a munkára. Ebben az évben már sokadszorra fotózhattam a Puma század gépeit a földön és az égen, de ezt nem lehet megunni. Ha meghívnak, sok más fotóshoz hasonlóan útrakelünk, megéri ideutazni. 
Az infracsapda szóró berendezés, éles bevetéseken ide töltik be az önvédelemre szolgáló eszközöket. A repülőnapokon pedig a látvány fokozásra használják. 

A lézeres célmegjelölésre, valamint navigációra is használható Litening konténer, mögötte a póttartály, oldalt pedig a kezelőpanel nyitott fedele. 

A szolnoki okostojás kakukktojás volt Kecskeméten. Az egyik hangárból vontatták ki, indított, a felszállás után alacsonyan repült, a fák előtt emelkedett csak magasabbra. A varjak szerencsére csak a betontól távolabb repkedtek. Megérkeztek a pilóták is. A gépátvétel alapos, a körüljárás során mindent át kell nézni, ami a könyvben meg van írva. A gyengéd mozdulatokat nem lehet nem észrevenni. Köszönöm alezredes úr a kitekintést a gépbeszállás előtt! A törzsféklapok niytása gurulás közben talán a fotósoknak tett gesztus volt. A jobb oldali törővégen egy gyakorló Sidewinder. 
A felszállások fotózásához szigorú felügyelettel a betonhoz közelebb vonulhattunk. Az őszi napsütés, és a színes falevelek ritka lehetőséget adtak a Gripenek fényképezéshez. Végre nemcsak a szürke 50 árnyalata látszódik a fotókon. Ha többen láthatnák ilyen közelről a felszállást, és hallhatnák a az utánégető mellkasrezegtető dübörgését, biztosan hosszú sorok állnának a toborzóirodáknál, és a reporvosi vizsgálatokon. 

A hangárba visszatérve megpihentünk, vártuk a leszállást. Onnét kitekintve ez volt a Windows A319 Edition by Hungarian Air Force. Az afganisztáni kimenekítés résztvevői közelről. Nem volt az olyan egyszerű, talán majd publikus lesz, mit éltek át a katonák. 

Nagyjából egy óra múlva tértek vissza a feladatról. A szervezők jóvoltából a pályavég közeléből készülhettek a felvételek. 

Még több kép megtekinthető a FB oldalon.  A földetérés pillanatában a főfutó abroncsai nagy terhelésnek vannak kitéve, ahogy a beton felpörgeti azokat. A gumik füstjét pedig a gép szárnyai által keltett indukált ellenállás készteti örvénylésre. A gépeket újratöltik, a következő feladatra. A varjakat a PB gázzal működő berendezés durrogásával el lehet riasztani a beton mellől, de a reptérről nem akartak elmenni.  Másik gépet vontatnak a zónába. 
Csendélet a hangárban, miközben kint már alkonyodott. Tolatva vontatás.Sötétedés után az újabb hullám várt a felszállásra.  

Ha kész a munka, lehet pihenve várni a pilóták érkezésére. Gondolkodtam, megírjam-e vagy sem, de azt hiszem ez fontos információ lehet. A Magyar Honvédség katonái az utóbbi években rendszeresen kerülnek vezénylésre a határra, rendőrök mellé, és persze kórházakba. A repülőműszakiak sincsenek ezek alól felmentve. A Gripeneket üzemeltető szakemberek sem. 

Már elcsendesedett a bázis, a sötétben még hangosabb a segédhajtómű, majd a főhajtómű indítása. A rendszerellenőrzés hosszasan zajlott, akárcsak nappal. És elindultak a pályára...A felszállásról nekem csak ennyi sikerült. A lényeg, hogy milyen nagy élmény volt látni és hallani az RM12-es hajtómű működését éjszaka.  Viszlát Kecskemét, viszlát Gripen! Jó éjszakát!