Szeptember 16-án családi napot rendeztek az MH 47. Bázisrepülőtéren. Az esemény célja a nevéhez illően az volt, hogy a repülőtéren szolgálatot teljesítő és dolgozó emberek családtagjainak betekintés adjanak, mivel is foglalkoznak a hozzátartozóik. 

A bázisról leginkább a C-17-esekkel repülő Nehéz Légiszállító Ezred juthat eszünkbe, de itt üzemel a Magyar Honvédség egyik Mi-17-es helikoptere is. A kutató-mentő feladatú gép felelősségi területe a Dunától nyugatra eső országrész, itt kell szükség esetén segítséget nyújtani a bajba jutottaknak riasztás esetén.   A rendezvény a forgószárnyas repülésével kezdődött, először bekötött rendszerű körkupolás ernyővel ugrottak belőle. Majd a helikopter magasabbra emelkedett, és újabb ugrók néhány másodperces zuhanást követően légcellás ernyőket nyitottak a kissé felhős égen.   Számos program várta az érdeklődőket. A C-17-esek őrzésének, biztosításának feladatát ellátó norvég és svéd katonák sátránál lézresugarakkal szimulálva lőhettek a látogatók. De volt kutyabemutató, főzőverseny, és működőképes repülőmodellekből is sokat kiállítottak.    A repülőtéren számomra az tűnt fel leginkább, hogy mennyire egybemosódott a múlt és a jelen. A MiG-21-esek és MiG-23-asok számára készült betonfedezékekben már az új kiszolgáló eszközöket helyezték el. Ugyanakkor az állóhelyen a 12 nemzet összefogásával létrehozott HAW alakulat 3 C-17-ese parkolt. A fejlesztés jelenleg is zajlik, újabb létesítmény van félkész állapotban. Tervben van egy szimulátor központ létrehozása is. Ráadásul hamarosan megkezdődik a munka, hogy a pálya betonját meghosszabbítsák. Minden jel arra mutat, hogy a bázissal, és az alakulattal hosszabb távon számolnak, kibővítve a képességeket. A gondosan ápolt reptéren már felépült egy olyan hangár, amelybe teljesen befér egy szállítógép, hogy karbantartást, vagy akár nagyobb javítást is elvégezhessenek. A képen ismét együtt látható a múlt és a jelen. Egy szépen rendbehozott Mi-24D harci helikoptert, és egy MiG-21-est vontatnak a hangár előtt.  A hangsebesség feletti repülés a MiG-19PM-ek rendszeresítésével kezdődött Magyarországon. A családi napon bajtársi találkozót is rendeztek, és régebben itt szolgáltak közül szintén sokan idelátogattak. Nem Tornado, MiG-19PM. Természetesen a legnagyobb érdeklődés a jelen sztárjainak szólt. A Stratégiai Légiszállítási Képesség (SAC) program részeként a Nehéz Légiszállító Ezred 2009-ben került felállításra. Sok országnak nem telik ilyen nagy repülőgépekre, így logikus volt, hogy összeállva közösen szerezzék be azokat, és közös legyen az üzemeltetés. A 12 ország többsége 2009-es állapot szerint már NATO tagállam volt, de az akkor még semlegességet deklaráló Svédország és Finnország is csatlakozott a kezdeményezéshez. Bulgária, Észtország, Finnország, Magyarország, Litvánia, Hollandia, Norvégia, Lengyelország, Románia, Szlovénia, Svédország, és az Amerikai Egyesült Államok dobta össze a pénzt, és adta a katonákat, így jött létre ez a nemzetközi csapat. A SAC nemzetek ideiglenes vagy állandó beosztásokba delegálhatnak személyzetet. Nagy siker volt Magyarország számára, hogy a gépek állandó állomáshelyének Pápát választották, így a magyar felségjel került fel a C-17-esek svancára. A gépeket már felszerelték a DIRCM önvédelmi berendezéssel. Az infravörös önirányítású rakéták vezérlését képes aktívan zavarni. Tartályok ejtőernyős ledobásra előkészítve. A gépek közösek, de bármelyik ország a saját igényei alapján veheti azokat igénybe.  A C-17-esek alaposan ki vannak használva, a feladatok megszervezése komoly munkát igényel. Van olyan repülés, amire a kérelmet már egy évvel korábban leadják, de általában 3 hónapra előre terveznek. Ugyanakkor előfordul, hogy borul minden terv, amennyiben természeti katasztrófák helyszínére kell segélyszállítmányt eljuttatni. Legutóbb Hawaii egyik szigetére repültek, a tűzvész sújtotta területre mobil lakóházakat vittek. Hasonló esetekben nem napokban, hanem órákban mérik a reakcióidőt, milyen gyorsan képesek reagálni.  A hátul lévő oldalsó ajtókon ugranak ki általában a deszantműveletek során az ejtőernyősök.

A családi napon az előre kiválasztottaknak repülésre is volt lehetőségük. A felszállás előtt reptéri ellenőrzésen, majd egy eligazításon kellett részt venni.A rendszabályok szigorú betartása fontos volt a gép megközelítése során. De még inkább akkor, amikor lenyitották a rámpát.  A Balaton felvidék és a nagy tavunk felett 600-1000 méteren repülve a látvány maradandó élményt hagyott mindenkiben. Az utasrepültetés után egy gép még felszállt, és egy kis bemutatót tartott.